Budapest Régiségei 24/3. (1977)

FÜGGELÉK - Szakál Ernő: A budavári gótikus szoborlelet restaurálása 211-215

A szerves szennyeződések vegyi-tisztításához'hidrogén-peroxidot alkalmaztunk. A poriékony krétaalapok, festésmaradványok -és nem fellazult aranyozásokat polivinilbutiláttal, japánpapirral leragasztva leemeltük, majd a kőfelület és aranyréteg közti szennyeződést eltávolítva az aranyréteget kopolimerrel visszaragasztottuk, és a japánpapirt denaturált szesszel levettük. Az egymásra dobált faragványok ütközésekor a puhább és lazább szerkezetű kőfelületek helyenkint teljesen szétroncsolódtak, és eltávolításukra csak ott került sor, ahol az eredeti formát takarták. E lisztté omlott, zúzott kőfelületek szilárdításához polivinilacetát-vinavil hig acetonos oldatát használtuk fel. Az egyes töredékek tisztításával és válogatásával egyidőben megindult az összeépítés munkája is, az egyértelműen egybetartozó töredékek összeragasztásával, függetlenül attól, hogy a kialakuló nagyobb összefüggésekhez hozzáilleszthetők voltak-e vagy sem. A restaurálási munka e fázisában már szükséges volt az egyes figurák eredeti kompozíciójának és a testarányoknak, a póznak és mozgásnak, az öltözetek viseleti őrt én eti analógiáinak tanulmányozása, mindig figyelembe véve azt, hogy fantáziánkat és elképzeléseinket korlátok közé szorítva, elsősorban az azonosítható töredékekből kell elindulnunk, hogy feltételezéseink bizonyítható adatokra épüljenek, és csak azt építsük össze, ami igazolhatóan egybetartozott. Megállapíthattuk, hogy egy szobor sem egész, tehát bizonyos mértékben a valaha teljes szobrok is csak többé-kevésbé összeálló torzók, és hogy már széttört, sérült és hiányos állapotban lettek eltemetve, amikor az egyes töredékek részben már károsodtak, csoportjai szétszóródtak és összekveredtek. Az egybetartozó, megtisztított törésfelületü darabok összeragasztásához - a kövek szilárdságához alkalmazkodva háromféle katalizátoros műgyantát, speciális kőragasztót használtunk, mégpedig sárgástónusu sűrűt, színtelen hígat és kalciumkarbonáttal besüritettet. Mivel a leggondosabb ragasztás sem anyagtalan, tiz vagy több apró töredék összeragasztásával az egész tömeg ha minimálisan is, de megnő. Ezért mindig mérlegelni kellett a ragasztások sorrendjét, a sok szilánkból összeálló részek és nagyobb tömegek összeépítésekor. A feltétlenül szükséges csapolásokhoz és merevitésekhez vörösréz rudakat és huzalokat építettünk be 10 vagy 6 mm vastagsággal, kalciumkarbonátos katalizátoros műgyantával töltve ki a furat üregeket. A statikai szempontok, az egyes szobortorzók állékonyságának biztosítása, és esztétikai okokból a vörösrézrud beépítések mellett hiánypótlások is szükségesek voltak. Minden szobortorzó más és más problémát adott, ezért a hiánypótlások is többféleképp készültek» Egyes kivételes esetekben az eredeti formaképzés szerint, egyébként elvont formákkal, és minden esetben ugy, hogy e hozzátétek, kiegészítések megkülönböztethetők legyenek az eredeti anyagtól és formától.Rekonstrukciós hiánypótlások a torzók hitelességét csak csökkentették volna, nem beszélve a kétes értékű megszépülésről, melynél a pusztult és sérült állapot sajátos esztétikuma elvész. Az állékonyságot biztosító hiánypótlások anyagául olyan mészkőliszttel és finom zúzalékkal készült gipszes mészhabarcsot használtunk, mely teljes szilárdulás után megközeliti ugyan e kiegészített kő keménységét, de annál nem erősebb. Azokat a töréshézagokat, melyek egybefüggő formákat választottak egymástól el, csak tiszta, színezett mészhabarccsal tömítettük, arra törekedve, hogy a retus minimális legyen, és az esztétikailag zavaró rések széttagoló hatását csökkentse. Az 1-2 mm szélességű retusokat az eredeti felületen, a szélesebbeknél kissé visszavágottan alkalmaztuk. A festésmaradványok esetleges retusálására, és a plasztikai retus végleges kialakítására csak a múzeumi elhelyezés és világítás figyelembevételével került sor. A szoboranyag fizikai jellemzőinek meghatározása, és a korszerű restaurálás felelősségteljes munkája több olyan szakvizsgálatot igényelt, melyek eredményei művészettörténeti szempontból is nagyon jelentősek. E közlés keretében nem térhetünk ki részletesen a vizsgálati eredményekre, a legjellemzőbbekről azonban szükséges a tájékoztatás. Szobortorz óink anyagai a makrofauna vizsgálatok alapján szarmata, (felső miocén) korúak. Végeredményként a szoborlelet kőanyagainak származási helyéül Budafok-Tétény te« rülete határoztatott meg. Sok faragványon, szobortorzón szabad szemmel festésmaradványok nem voltak láthatók. Az infravörös képátalakitóval és ultraviola fényben végzett vizsgálatok meggyőzően bizonyították egyes szobrok festetlenségét, amiből további következtetések vonhatók le, mint ahogyan a befejezetlenségek és a művészi nivókülönbségek, a funkcióra utaló formaképzé.-•€ í; ,:£