Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

is, amelynek tagozatai a már emiitett Tárnok utca 16. sz. ház Anna utcai homlokzatának emeleti ablakkeret-profilját tagozatbővitéssel hordja magán. " Későgótikus szobortorzó A kisebb értékes töredékek közé tartozik egy vasvértbe öltözött férfialak páncélos testének töredéke s egy levéldisszel körül ölelt vak cimérpajzs.töredéke. Mindkettő puhamészkő, az istállók alatti betöltésből. Belső épületplasztikai szobordisz-töredékek. > (A páncélos vitéz részletes leirását 1. szobraink között: 3 9. szám). (28. ábra) Reneszánsz kövek Amint a legallyazott faág-motivumos gyámkő-elemek a budai késő-gótikus kőanyagban magános darabok, ugy az istállók alatti s a Szárazárok medrét kiegyenlitő betöltésnek reneszánsz kövei között is akad néhány figyelemre méltó, sőt unikális darab. A Szárazárok betöltéséből - a Stöckelgebaude, majd a helyére épitett Udvarlaki Őrség épülete alól - tizenegy, jó minőségű mészkőből faragott korlát-orsó került elő. Kettő közülük sorzáró elem. Megtaláltuk a ballusztrád fedlapjának egyik - ólomkiöntésü vaskapoccsal ellátott - töredékét is. Ezek az elemek egy helyről és aránylag tömegesen kerültek elő. 49 Három - nagyjából hasonló megmunkálású - reneszánsz stilü, mészkőből faragott oszloptalp is felszinre jött. Egy az istállók alatt. Másik - fal pillér talp - az istállók déli alapfalaiba ágyazva. Egy harmadik, köralaprajzu oszlopfő-elem pedig a Szárazárok betöltéséből. 5Ö A fal-oszlop talp méretei arra,engednek következtetni, hogy tán az istállók alatti betöltés legjelentősebb reneszánsz kőleletének csoportjával függ össze. Még 1972 áprilisában került elő egy szürke kemény mészkőből faragott reneszánsz féloszlopfő. E kőfaragványhoz, annak lerajzolásakor Czagány István a következő megjegyzéseket fűzte: "Szép faragása folytán különleges figyelemre tarthat számot az a kanellurázott tölcsérü, csigás reneszánsz féloszlop fejezet, amelynek sarok-levélnyalábjai igen finom és mozgalmas megformálást nyertek. E fejezet formarokonai

5 azonban Budán Visegrádon egyaránt provinciálisabbak - bár kétségtelen, hogy Filippo Brunelleschinek a firenzei S. Croce udvarán először alkalmazott tipusához igazodik valamennyi. Provincialitásuk nem utolsó sorban - sarok-levélnyalábjaik rusztikus, sommázott kifaragásában jelentkezik.Mindennek alapján nagyon valószinü, hogy csak 1446 után jelenhetett meg az északi előudvarban talált féloszlopfejezet tipusa itt Budán, amely a "toszkán protoreneszánsz" egész Toszkánában elterjedt megoldását magas szinvonalon követi. "52 A budai reneszánsz falpillér fejezettel és faragatlan, kinagyolt párdarabjával kapcsolatban távolabbi ^analógiaként megemliteném a ferrarai Palazzo dei Diamanti 1492-93-ban faragott oszlopfőit s azokat a spanyolországi Vélez Blanco, Patiobóli eredő faragásokat, amelyeket a new yorki Blumenthal palotába vittek át. 53 A most ismertetett kőfaragványnak XV-XVI. századi voltát egyértelműen eldöntötte az a technikai-anyagi bizonyosság, hogy röviddel utóbb ugyanitt, ugyancsak hiteles régi rétegben megtaláltuk ugyanennek a féloszlopfőnek ki ne m faragott pár darabját. Mérete, anyaga, befoglaló formái hajszálra egyeztek a kifaragott példányéval. Meglehet, - és erre mutatna az egyik kövön a befalazó habarcs hiánya, a másiknak ki nem faragott, volta -, hogy talán a budai reneszánsznak abból az utolsó korszakából származnak, amikor egyik kőnek behelyezésére, másiknak faragása befejezésére már nem került sor. Meg kell emlitenem azt - amit egy, a gallyaz ott faág-motivumos kövek megtalálását jellemző fotóm is mutat -: későgótikus faágas faragásaink és számos reneszánsz kövünk(a falpillérfő és faragatlan párdarabja, a kis vörösmárvány rozetta) aránylag egymáshoz közel került elő. Alighanem a rommá lett palotának ugyanazon romanyagából szállították őket ide, szint-emelő törmelékként. E pompás féloszlopfővel kapcsolatban - mint a reneszánsz kőfaragás gyors terjedésének példáját idézem azt a két reneszánsz oszlopfőt,amelyet a török által lerombolt Ipoly parti Letkés plébániatemplomának romjai közül emelt ki s vitt az - általa alapitott - szobi Börzsöny Múzeumba Laczus Géza. 54 Az Ipoly vidéki vörös mészkőből faragott reneszánsz