Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
352. Pór A, «Schönherr Gy. , i. m. 158. 353 « Dékáni K. : Ktiküllei János, Nagy Lajos király viselt dolgairól. Brassó 1906, 102-107. 354 ' Bunyitay V. ; A váradi püspökség története, I. Nagyvárad 1883, 189. - A váradi szobrok - ha azok a Kolozsvári testvérek alkotásai voltak - bizonyára megüthettek egy, a budai galéria stílusától eltérő, de magas művészi mértéket. Ám az ott egyedül megmaradt kőszobor - egy kettős keresztes pajzsot tartó herold -, noha az 1370-es évekből való, a budai stilus mellett vaimi gyarló, provinciális alkotás. (L. Csemegi J. í Hol állott egykor Szent László nagyváradi lovasszobra? Antiquitas Hungarica TL.' (1948) 1-2. sz. 189-205.) / 355. Márki S., i. m. 3. 356. Tömöry E. : Az aacheni magyar kápolna története. Budapest 1931, - A három magyar szentkirály ereklyetartója Kölnben, a magyar kápolna oltártáblája Aachenben magyar és Anjou cimerekkel, az aacheni káptalan régi pecsétje, Szent Simon aacheni ereklyetartója, Nagy Károly császár hermája. Magyarországi Szent Erzsébet marburgi sir emléke s Kölnben egy magyar erédétü "zarándok-ereklye: "a gyermek Jézus köntöskéje". L. : PórvA. : Készei Miklós. Budapest 1904, 49-66. - Némethy L. » Zubriczky N. : A gyermek Krisztus köntöskéje. Esztergom 1901. 357. Ma a Metropolitan Museumban, New Yorkban. 1342-re datálják s francia ötvösmünek tartják. 358. Pór A. -Schönherr Gy. v i. m. 152. - A legújabb összefoglalás: Dercsényi D. : Nagy Lajos kora. Budapest é. n. 359. Z. Rozanow - E. Smulikowska : The cultural heritage of Jasna Gora, Warsaw 1974, 15, 16, 24. 360. 1436-ban Zsigmond a Székesfehérvárott időző külföldi követeket "rogavit ut transirent Budám et vidèrent edificium cas tri sui" "Visitauerent legati castrum magnum et copiosum edificiis" (Aegidius Carlerius feljegyzése, 1436) Balogh J. :Aművészet Mátyás király udvarában. Budapest 1966, I. 48. 361. Szűcs J. , i. m. 337. szerint az 1410-es években elkezdett budai építkezések a 30-as évekre teljésen abbamaradtak. 1420 és 1426 között Zsigmond összesen 11-12 hónapot töltött Budán; 1426-tól 1436-ig azonban egyszer sem kereste fel magyar fővárosát. - Valószínű, hogy Georg von Thübingen augsburgi kőfaragó s húsz legénye, meg Stefan Holl stuttgarti kőfaragó - akiket Zsigmond 1418-ban szerződtetett - kezdik meg a budai épitkezéseket. Balogh Jolán ugy véli: a Friss palota nagyterme 1424-re már készen állt, ám a vár erődítéseinek munkája, meg a Csonkatorony befejezése szerinte is elmaradt. Balogh J., i. m. I. 48. 362. Ilyen megrázkódtatás érte a budai Anjou palotát 1386-ban, akkor, amikor a két királyné megbizásából merényletet követtek el Anjou Kis Károly király ellen. Meglehet, hogy Zsigmondnak kétszeri fogságra vetésével végződő kétszeri (1388 és 1401) palotaforradalom sem volt nyomtalan. Legdöntőbb változást azonban mégis csak Zsigmond nagy épitkezései jelentették 1410-26 kőzött. 363. Újra megemlíteném: a palota keleti szárnyának külső mérete, faltól falig 8 méter. Ebben a szárnyban tehát egy teremsor fér el, előtte keskeny folyosóval. A nyugati - általam Nagy Lajos építményének vélt - szárnynak ugyanez a mérete 14. 6 méter* 364. Jól jellemzik ezt az un. "öreg fal", a XIII. századi városfal mellett feltárt un. "konzolos pince" leletei. A pince legalján egy mázas, az 1410-es évekből eredő, teljesen ép - de égetési hibája miatt - kidobott kályhacsempe feküdt. 365. 1439-ben Albert király halála után nemcsak zendülés tör ki Budán a magyar s a német polgárok közt (az Ötvös-féle gyilkosság ügye), de a nép is két pártra szakad. Pálóczi primas - a Habsburg párt embere - meghal s utána Erzsébet özvegy királyné jóembere, Szécsi Dénes, az ui esztergomi prímás-érsek haddal támad Budára, Óbudát felégeti. 1440-ben Pálóczi és Szécsi ellenlábasa, Rozgonyi Simon veszprémi püspök siet Budára, hogy a várat Jagelló I. Ulászló számára átvegye. (Kollányi F. : Esztergomi kanonokok. Esztergom 1900, 79.) 145
