Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
îtt 140 sorszám alatt a következőket irja a lelet tudós megtalálója: "Pilléralaku szökőkúthoz tartozó kis töredék. Négy sarkán egy egy emberi torzfej, mint vízköpő. Lelőhely: a Váralja utca utteste, a Kivándorlási Alap háza mögött. Kétszer bekarcolt kőfaragójegy. A XV. század első feléről. Felső keresztmetszet 56 cm, felső töredék magassága 36 cm, alsó töredéké 34 cm. " 221 * Horváth H. : Budai kőfaragók. . . i. m. 103. 222. Gerevich L. : A budai vár feltárása, Budapest 1966, 70. 223. A visegrádi királyi palota Anjou-kori falikutjának rekonstrukciója. Magyar Műemlékvédelem, 1969-1970. Budapest 1971, 345-373. 224. Feuerné Tóth R. : II giardino pensile rínascimentale e la cisterna regia del castellodi Buda. Acta Technica. .. 77 (1 - 3) (Budapest 1974) 95-135. 225. Zolnay L.: Középkori diszkutak Budán. Művészettörténeti Értesítő 21 (1973) 4. sz.257. 226. "E torzfejes szökőkut-töredék jelenleg a Budapesti Történeti Múzeum nyugati, volt Albrecht-pincéjének keleti oldalán áll, kiegészitett formában. Mellette a falon elméleti rekonstrukciója rajzának fotoreprodukciója látható. A kiegészítés 1967-ben, a most előkerült két oszlopkődob ismerete nélkül készült, ezért méreteiben, arányaiban nem helytálló. Az 1974-ben kiásott két kődobnak - amely azért is a szökőkúthoz tartozhatott, mert a közepén végigfutó lyuk a vízvezeték céljait szolgálta - a kiegészítés pillérébe történő beépítése esetén az legalább 100 cm-rel magasabb lenne a mai méreténél. Valószínűleg hibás a rajzi rekonstrukció is, amely e szökőkút medencéjének oldallapjain csúcsíves vakmérmü-sorozatot ábrázolt. A Budapesti Történeti Múzeum keleti, volt Király-pincéjének keleti falán néhány szintén kiegészitett, cimerpajzsos-vakmérmüves mellvédő kőlap látható "Párkányrészlet Zsigmond palotájából" felirattal ellátva. E félrevezető felirat hibás, mert e kőlapok alighanem a vizköpőtorzfejes szökőkút medencéjének oldallapjai voltak. A rajtuk lévő félköríves záradéku vakmérmü-motivumok bizonyítják, hogy a szökőkút rajzi rekonstrukcióján elképzelt csúcsíves vakmérmü-sorozat nem felel meg a valóságnak" - irja 1974-ben Czagány István. Czagány megjegyzését nem birálom. Mindenesetre a rekonstrukciónak medenceoldallapjai, amelyet üosfai József 1965 körül készített el, a visegrádi Anjou-kut bal dachinja kőrácsának a falikút hátfalának vakmérmümotivumaival rokonok. Ám nem állnak távol ettől annak a "címeres mellvédtöredéknek" motívumai sem, amely a Szárazárokból került elő. Ehhez a lelőhelyhez - a Szárazárokhoz - egyet mégis hozzá kell fűznöm és ez Czagány feltevését gyengíti. A Szárazárkot nem 1440 táján tömték be (amikor a szökőkutat kidobták. ) Ellenkezőleg, a Szárazárkot éppen akkoriban nyitották. Betöltése csak a XVI. században - az 1578 májusi lőportoronyrobbantás után - ment végbe. Szökőkutunk darabjai pedig addigra rég a földben voltak: nem hányódtak 140 évig a várudvaron. (Képe: Gerevich L. : A budai vár .... 333, 6. ) A visegrádi Anjou-kutnak idézett kőrácsát és hátfal lemezeit. 1. : Szakái Ernő i. m. 358 és 368. - Czagány egyébként Horváth H. útját járva e kutat 1420 körüli faragásunak tartja. "A budavári palota északi előudvara szoborleletanyagának épitőmüveszeti vonatkozásai" BTM Adattára. 1974. 227. Zolnay L. : Vízmüvek a magyar középkorban (befejeztem 1953 nov. ) Az MTA Műszaki Tudományos Osztálya Közleményei, 22. kötet (1 - 3. sz. ) Budapest 1958, 1-15. - Zolnay L. : Buda középkori vízmüvei. Történelmi Szemle (1961) 1. sz. 16-55. - Zolnay L. -Jakab Á. : Városaink és váraink vízellátása a középkorban. Épületgépészet 14 (1965) 5. sz. 179-183. - Zolnay L. : Középkori diszkutak Budán, Művészettörténeti Értesítő 21 (1973) 4. sz. 254-261. - L. Zolnay: L 'approvisionnement en eau des villes et chateaux-forts, Acta Technica 76 (3 - 4). Budapest 1974. 337-353. 228. Zolnay L. -Jakab Á. , i. h. 229. K. Kyeser Bellefortis c. müvében. '1. Zolnay L. -Jakab Á., i. m. 183. 230. A technikai lehetőségekről 1. Th. Beck: Beitrage zur Geschichte des Maschinenbaues, Berlin 1900, 231. Zolnay L. : Vízmüvek a magyar középkorban. A MTA Műszaki Tudományos Osztálya Közleményei 22 (1958) 1. 136
