Budapest Régiségei 24/3. (1977)

Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164

/ 84. Ezzel a barbár eljárással kapcsolatos mondanivalóimat 1974 február 27-én - szoborleletem első nyilvános közlésekor - a Budapesti Történeti Múzeum sajtóértekezletén közöltem. Kézirata a BTM Adattárában. 85. Zolnay L. : A XIII-XIV. századi budavári királyi szálláshely. Művészettörténeti Értesítő 1 (1952) 15-29. ®®* Fügedi E. : Megjegyzések a budai vitáról. Századok (1984) 772. \ 87. A mai Szent György tér északi része és a Friss palota közötti területtel kapcsolatban, ezeket írja Gerevich L„ - Seit

l K. - Holl I

. : Megjegyzések a budai vár XIII. századi épitéstörténetéhez c. dolgozatában (Művészettörténeti Értesítő 2 (1953) 218«): Ha ugyanis Nagy Lajos idejében telepitették volna át a palotát, amint azt (Zolnay L.} feltételezi, nyilván addig ezen a területen házak, utcák alakultak volna ki és a várfelszín egyharmad részét kellett volna szétrombolni, ha a falakon belül feküdt volna. Hogy lehet az, hogy ezekről a házakról, utcákról azonban semmilyen oklevél nem emlékezik meg abban a korban, amikor pedig már számos oklevél alapján Buda topográfiája, utcarendszere világosan áll előttünk? Vagy lehet az, hogy a szűk városban, a falon belül marhalegelő volt, a. falakon kivül viszont már suburbiumok épültek? Az oklevelek tömege nem tud erről, ugyanakkor az ásatások eredményei ezt a következtetést nem engedik 'meg. A legtöbb hibát tehát Zolnay éppen ott követi el, a topográfia területén, amelyre pedig annyit hivatkozik. " Lásd még: Seitl K. : A vári ásatások néhány műszaki vonatkozású kérdése. (Arch. Ért. 79/2 (1952) 174. : "A mai Szent György térnél, ásatásaink folyamán a jelenlegi szinttől 3-5 méterre márgát állapíthattunk meg, annak megsüllyedése természetes alapját alkotta a palota északi zárófala előtti védőároknak?*(Ilyen védőárok a palota északi erődfalától elszór a "^lmu^ -: sohasem volt. (Zolnay L. )"A mélyedés déli oldalán épült a középkori palota északi zárófala, amely követve az árok peremét, a keleti oldaltól egészen a Karakas pasa tornyáig tartott. E mélyedés megmutatkozik egy két korábbi metszetünkön. A polgárváros kialakulása üresen hagyta e területet. Oklevél bizonyítja, hogy ezen a területen később is csak kertek húzódtak. (O. L. 22. 637. Bártfai Szabó László dr. közlése). " (Kiemelés tőlem: Zolnay L. ) A hajdani Szent György tér s az északi előudvar hajdani "üressége'

1 eszméjéhez csatlakozott Fügedi Erik elmélete arról, hogy Buda országos vásárait a XIII. századtól (a mai Várszínház helyén állt) minoriták kolostoránál, vagyis a mai Szent György téren tartották (Fügedi E. : K

özépkori magyar városprivilégiumok« Tanulmányok Bp, múltjából 14 (1961) 78-89. és 90. lap 128. jegyzetj Esetleges "senkiföldje" a XIII. századi város és a XIII. században még nem állt déli királyi palota között.. Lám, okok, amik miatt egyes kutatók érdeklődését az északi várpiac s a Szent György tér kutatása nem kelthette fel ! A Várhegy déli végén immár bizonyított falusias, vagy suburbiális agrártelepülés más. vonatkozásban is pontot tesz néhány kérdőmondat végére. Ezzel egyszersmindenkorra elesik az a - Kubinyi András által megfogalmazott s Gerevich László által (A budai vár feltárása, Budapest 1966, 261. ) lelkesen felkarolt - vélemény, amely szerint a hegyi Buda városa egy nála korábbi - déli - királyi palotának Vorburgstadtja lenne. Lám - egyes kutatók feltételezései másoknál már bizonyítékok lévén -: a rossz szillogizmusok negativ kutatási programmokká merevednek. Okok, amelyek miatt az északi várpiac s a Szent György tér - eme pozitívnak bizonyult vákuum - nem keltette fel a t. kutatótársak érdeklődését! 88. Alaprajza: Gerevich L. : A budai vár feltárása. Budapest 1966, 73. - Ez a "gazdasági épület" északabbra áll az Anjouk palotáját észak felől határoló déli Szárazároktól s délebbre az északi - Zsigmond-kori - Szárazároktól. Nyilván a XIII. századi város egyik legdélibb háza volt, közvetlenül a későbbi Anjou palota északi határfala és árka előtt. A királyi palotához tehát - s ez már feltárásakor világos volt előttem -: semmi köze. (A tőle délebbre eső házakat az Anjou építkezéskor semmisítették meg), 89» Valószínűleg nem is fogjuk folytatni. Ugyanis 1975 februárjában közölte a tervezés: a Zsigmond-kori felső, nyugati várfal statikai megerősítése céljából e falazatnak belső oldalán egy 2 méter széles és a várfalat hordó sziklatalaj aljáig terjedő betonövet helyeznek el. Ez nemcsak a várfalnak belső árkádrendszerét semmisiti meg

s de minden későbbi kutatást is lehetetlenné tesz. S Wmtlß