Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
15. Az istállókat Hauszmann a Mária Terézia-kori épitkezésekhez kapcsolja. Feltárásaim szerint az istállók egyes alapfalai az un. M D" épület Mária. Terézia-kori tégla-alapfalaival egyeznek. Az Istállók teljes kiépitése a XIX. század derekán ment végbe. 16. Hauszmann A. : A királyi vár épitésének története. A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye 24 (1900) 237. A Stöckel-házban vendég- és hivatalnoki lakások voltak. 1973-ban az istállók s a Stöckel-épület utolsó alapfalainak elbontásakor azt állapíthattam meg, hogy mindkét épület vegyes - váltott kváder-, illetve tégla-falazásu volt. 17. Hauszmann A., i. m. 245. 18. Itt kell megemlitenem: ennek a József főherceg-féle palota pincéjében fellelt nyugat-keleti irányú falnak láttán mind Czagány István, mind pedig én arra gondoltam, ez a fal talán középkori és nem más, mint a városnak a palota felé eső déli zárófala. Ezt a - később tévesnek bizonyult - feltevésemet az is bizonyítani látszott, hogy amikor Czagány István ezt a dél felé lőrésekkel tekintő várfalat bemérte, annak iránya egyezett a XV. század elején épitett Szent Zsigmond templom déli hosszfalával. így azután arra gondoltunk: talán erre a koraközépkori déli városfalra épült rá a Szent Zsimgond templom. Ebben a feltevésemben azonban elbizonytalanodtam akkor, amikor e falazatnak keleti meghosszabbításában -körülbelül a Várszínház és a Sándor palota közötti térségben - nyoma sem volt e feltételezett várfalnak! így - noha a József-féle palota pincéjében elhúzódó, nagy kváderekből felrakott, lőréseivel dél felé tekintő várfalnak alapozási rétegeit nem áshattam ki -, ma arra gondolok: semmiféle városfal nem volt itt, dél felé tekintő lőrésekkel! Ez a József főherceg palota pincéjében feltalált fal nem más, mint a III. Károly király korában, nyomban a török elűzése után emelt hatalmas ágyupadnak a maradványa. Ezzel azután megdől nem csak az az elmélet, amely eközt a nem létezett déli városfal és a királyi palota északi zárófala között egy holt teret vél, de mindaz, amit magam is gondoltam arról, hogy maga Buda városa valaha is itt végződött volna. 1. i Zolnay L. : Opus Castri Budensis. Tanulmányok Bp. múltjából. 15 (1963) 49. V.o.: Czagány I. : A budavári palota és a Szent György téri épületek. Budapest, 1966. 172. 19. A lebontott Karakas pasa tornyát - csakúgy, mint a Fehérvári rondella belső falgyürüjét is - a második világháború után, Gerő László tervei alapján újra felépitették. 20. Imely Attila, Héjjas Pál mérnök-geodéták és Kuczogi Zsuzsanna műszaki rajzoló munkája. (Időnként - szives hozzájárulásával - felhasználtam Turszky Bélának, a KÖZTI tervező főmérnökének rajzi dokumentációját is. ) 21. Ez által az istállók és a palota északi szárnya között elhelyezkedő, az Oroszlános kapu felé vezető régi ut erősen beszűkült. így azután az istállóknak ma még meghagyott keleti csonkja - az ide tervezett külügyminisztérium épületének délkeleti mesgyéjén -, mint felkiáltójel figyelmeztet:a közlekedés zavartalansága s az esztétikai kép megóvása végett már most ugy kell tervezni, vagy áttervezni a külügyminisztériumot, hogy annak délkeleti sarka s az istállófal csonkja ne essék egybe. Egy szóval: a leendő külügyminisztérium épülettömege ne nehezedjék rá a palota északi, "A" épületére, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum uj székházára! 22 « Zolnay L. : Városépités, város-szépités Budán. Művészettörténeti Értesítő 19 (1970) 21-22. 23. Sem Hauszmann id. müve 234-235. lapján közölt alaprajza, sem Gerevich László munkajának (A budai vár feltárása, Budapest 1966, 13. ) az északi főkaput bemutató rajza nem pontos. 24. Gerevich L. f i. m. 29-39. 25. Gerevich L. id. munkájában (29-31. ) helytelenül "Patkó alakú torony" néven. A torony köralaprajzu, nyolcszögletbe átmenő felső falazattal. E torony alaprajznak semmi köze nincs a római kori - valóban patkó alaprajzú - tornyokhoz. Ily szempontból elég egy pillantás erre a toronymaradványra s - például - a visegrádi Sibrik domb római erődjének patkótornyaira. 26. H. Gyürky K. : Buda településének kezdete a régészeti adatok alapján. Arch. Ért. 99 (1972)33-46. 120
