Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Az északkeleti kortina kapuja és az 1968-ban talált kiskapu Ez a kapumaradvány elgondolkoztató kutatási téma! Hiszen az - ehelyt ismertetett kapumaradvány közelében - a középkori palota északi kortinája felső kapujának árok-, farkasverem - és hid-struktúrája maradványai - sorukban az alsó és felső ajtószárny-perselyek világosan elárulják: olyan kapuzat ez, amelynek tengelyét, funkcióját az idők folyamán megfordították. Látnivaló, hogy ez az északkeleti kortina-kapu valaha befelé, délre nyüt és az Észak volt - kivül. Amikor aztán a későközépkorra az egész keleti védmü felépült, egyszerre a "kinn" lett "benn", és - megforditva. Ugy gondolom: ez a változás Zsigmond, Mátyás építkezései korában - legkésőbb a törökkorban - ment végbe s ez módosította az eredeti Anjou-kori állapotot: száznyolcvan fokban megfordította ezt a kaput. Amikor az 1968-ban feltárt lépcsős gyalogkapunak küszöbét megástuk, annak rétegében újra XIII-XIV. századi cserepek kerültek elő. Persze ezek nem szükségképpen a kapuépités korának tanúságai! Csupán azt igazolják: itt is a XIII-XIV. századi telep maradványaiba ásták bele ennek a gyalogkapunak alapjait. A most talált gyalogkapuval kapcsolatban meg kell emlitenem: azon a rézmetszeten, amely 1684-ben Budát észak felől láttatja, s amelyet L. N. Hallart szignált, a vár erődrendszerének ezen a pontján egy fungáló - s ráadásul négyzetalapraj zu kaputoronnyal védett kaput látunk. De jelzi ezt a kaput M. Wening 1684. évi rézmetszete is. Ez a metszet azonban mögötte, benn a várfalon belül jelez egy tornyot. Ezen a tájon törökkori forrásaink is megemlékeznek egy, a Duna felé vezető útról. 1663-ban Evlia Cselebi a következőket irja: "A Báli pasa terének keletre néző erős vaskapuja van. Ez a belső vár kapuja. Belül egy nagy tér is van, melyet királyi palota terének neveznek." Ez a megjegyzés - a Báli pasa tere - arra a térségre vonatkozik, amelyet ma délen a Szép Ilona kut, északon a középkori kaputorony határol. Vagyis az északi előudvarra ! Cselebi délebbre haladva átkel a középső várudvarra vezető hidon. A következőket jegyzi fel: "Ez a belső vár kapuja és belül egy nagy tér is van, melyet a palota terének neveznek. Budának Kizil Elma palotája (van itt). E palotának terén hasonlíthatatlan fehér márványból egy gyönyörű nagy medence van. .. Ez előtt a medence előtt van Murád pasa dzsámija. E dzsámi előtt egy kapu is van, melyet Ogrun kapunak neveznek. Tiz lépésnyi kőlépcsőn a külvárosba lehet menni. Ez keletről északra hajló kapu. A vízmedence déli oldalán tiz lépésnyi kőlépcsőn Hiszárpecsére (keleti várfalközbe), onnan pedig a Víztoronyutra lehet menni. Egy kiö vaskapu is van ott. " 10 ! További ásatások nélkül nem dönthetjük el: vajon az Anjou-kori állapothoz tartozik-e a kapu, vagy a Zsigmond által végrehajtott bővítések után épült. Az utóbbi a valószínűbb. A keleti útrendszernek - valószínűleg Zsigmond-kori - átalakítása előtt az itteni útszakasz az északi kortina kapujától ugyanis nem lefelé vezetett a várba, hanem - ellenkezőleg az ut innen a Víziváros felé vitt lefelé. Ha pedig ez az ut az északi kortina kapujától észak felé lejtett (és nem, mint később: emelkedett), egy ilyen, oldalról betorkolló gyalogkapunak semmi értelme nem lett volna. így ezt a most talált kiskaput, csakúgy, mint az északi kortinától északabbra eső falmaradványokat - esetleg a XIII. századi városfal nyomvonalát követő - Zsigmond=kori alakitásnak tartjuk. Valószínű, hogy ez a kiskapu 1686-ban, az ostrom alatt, a nagy lőportorony-robbanáskor ment tönkre és egyszersmindenkorra megsemmisült. 1686 után a várat kelet felől megjelenítő ábrázolásokon e lépcsős kiskapunak nyomát már nem találjuk. Az 1687. januárjában felvett Haüy féle metszet viszont jól mutatja: a lőporrobbanás okozta pusztítás éppen erre a területre teritette szét a palota s várfala romanyagát. Az elmondottak arra emlékeztetnek: egyszer még feltétlenül érdemes megkutatni a várkertnek ezt az elfalazott kapu környéki részét! (Megeshet, hogy itt egy olyan kapu- és lépcső-védő épülethéjjazatot találunk, amelyet még a budai városnak, illetve várnak Pest felől nézett képébe is érdemes belekomponálni. Láttatni. ) Mind az emiitett sirok közelében, mind az 1949-ben felfedezett 12. számú - korai házhoz tartozó - veremben, mind a délkeleti gyalogkapu alapozási rétegeiben bőségesen akadtak XIII. és XIV. századi kerámiatöredékek. Ez azt mutatja: a palotának ez az északkeletikeleti előudvar- és kertrésze olyan kulturrétegeken nyugszik, amelyek itt egy XIII-XIV. századi falusias lakottságot bizonyitanak. Mint negatívumot említem meg: XIII. századi faragott kövünk e lelőhelyek egyikén sem akadt! Igényesebb kőépitkezésnek itt - ebben a korai időszakban - ugyancsak nincs nyoma. XXX 10
