Budapest Régiségei 24/3. (1977)
Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról 3-164
Bizonyos, hogy Nagy Lajos uralkodásának utolsó másfél évtizedére - 1366-1382 - ezek a nagy budai építkezések 340 befejeződtek. Ennek a befejezésnek bizonyos jele temérdek - az Anjou palotában - lejátszódott ünnepi esemény. 341 De az Anjou-palotaépitkezések befejezésének biztos jele az a tény is, hogy 1381-82-re Na,gy Lajos már a budaszentlőrinci pálosoknak adományozza Buda-városi nagy kúriáját, a Kammerhofot, a benne 1349-ben megalapított királyi Szent Márton házikápolnával egyetemben. Ezzel olyan épülettől válik meg, amely 1301 rtől bizonyíthatóan Vencelnek, majd I.Károlynak, s végül, 1354-ben magának, Nagy Lajosnak budavári otthona volt. 34 ^ Két vonatkozását kivánnám még elemezni budai galériánk történeti mondanivalóinak. Egyik a XIV. századvégi Magyarország köztörténetével, és diplomáciai kapcsolataival kapcsolatos. A másik szorosan a budai palota helytörténetéhez, régészetéhez kapcsolódik. Köztörténet i k özjátékok Budán (1360-95) 1 355-tel István hercegnek, majd fiának, a gyermek János hercegnek elhunytával "István ur árvájának", Anjou Erzsébet hercegnőnek gyámsága az - ekkor még gyermektelen - Nagy Lajos királyra szállt. Utóbb - Erzsébettel és három saját leányával, az 1368-ban született Katalinnal, az 1370-ben született Máriával s az 1372-ben született Hedviggel - négy Anjou hercegnő házasitásáhak, egyben saját aspirációi (Szicilia) és trónjai, Magyar és Lengyelország örökítésének gondja nehezült vállára. Két dinasztia volt, amely számításba jött. A Luxemburgoké Prágában és Valois Károly király háza Párizsban. A négy Anjou leány közül Erzsébet - Anjou István leánya, egyben Bajor Lajos császár unokája, - az első eladó lány. Az Anjou hercegnők dinasztikus frigyesitésének a - magyar udvarral a legszorosabb diplomáciai kapcsolatban álló - pápai kúria is érdekeltje. A pápa már 1362-től fogva azon van, hogy összeboronálja a Valoiskat a magyar Anjoukkal". Fülöpöt, a későbbi burgundi herceget, - Philippe le Hardi-t - II. János (+1364) fiát szemeli ki Katalin férjéül. A pápa ezt írja Nagy Lajosnak: "az a meggyőződésem, hogy a magyar királyi család kedvelni és tisztelni fogja az ifjú herceget, sőt hasznosnak találnám, ha a két rokon nemzetiségi ágat - a capeting Valoiskat s a capeting Anjoukat -újra 343 a rokonság köteléke fűzné össze." Erre azonban nem kerül sor. Mert noha Anjou Erzsébet hercegnő 1374-ben felbontja a Vencel cseh királyfival (Luxemburg Zsigmond bátyjával), IV. Károly császár fiával való jegyességét, 344 Nagy Lajos kívánságához képest Tarantoi Fülöp herceghez, Konstantinápoly névleges császárához megy feleségül. Az 1360-as években a dinasztikus és politikai közeledés a magyar Nagy Lajos s a francia V. Károly között elmélyült. 1365-ben Lajos királyunk a dél-francia partokon,Provanszban építtet meg tiz galeát. Provansz, noha V. Károly érdekterülete, mégis a nápolyi királynőhöz, közös ellenségükhöz, Johannának birodalmához tartozik. (Ugyanakkor felmerül. egy Habsburg-Anjou frigy terve is -; az ifjú Albrecht osztrák herceg, feleségül venné Anjou Erz sébetet+Iaragos István "ur" árváját: ám a pápa ezt megellenzi.) 345 Az 1370-es években, amikor már Nagy Lajos leányai is felcseperednek, újra felmerül a Valois és Anjou dinasztiák frigyeinek tervei. 1374 januárjától fogva a francia, a magyar s az avignoni pápai diplomácia vállvetve dolgozik V. Károly francia király másodszülött fiának Lajos oriéansi hercegnek (az ugyancsak királygalériákkal ékes Pierrefonds és Ferté-Milon kastély későbbi építőjének) és a magyar király legidősebb leányának, Anjou Katalin hercegnőnek összeházasításán. A házasság feltétele: a pápa - a nápolyi királyság és benne Provansz hűbérura - ismerje el Lajos magyar király jogát a nápolyi (sziciliai) trónra s a királyság tartományaira. Provanszra, Forcalquierre és Piemontra. Ez a terv Katalin hercegnő hirtelen, ifjonti halálával füstbe ment. A magyar diplomaták - Patai Simon királyi jegyző, a Perugiai de Podio lovag, Kanizsai István zágrábi püspök.Czudar Péter horvát-szlavón-dalmát bán - 1374- 75-ben sürün járják a Budáról - Avignonon át- Párizsba vezető utat. Budát viszont V. Károly francia király követei keresik fel s 1374. december 19-én Budán meg is ejtik az ifjú hercegi pár eljegyzését. 347 A francia és a magyar diplomaták Párizsban és Budán szinte egymás sarkára hágnak s ez a diplomáciai kurirhajsza 1361-től - megszakításokkal - egészen 1382-ig tart. Ám Nagy' Lajos halálakor sem szűnik az meg. Sőt felélénkül, és egészen 1387-ig tart, mi g nem Zsigmond - szelid erőszakkal - végleg el nem foglalja férji és uralkodói helyét. 348 106
