Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

52, A Duna bal partján a Csepel sziget É-i szigetcsúcsa közelében kialakult Gubacs falu volt a DK-i pesti határ legjelentősebb falva. Helye az időközben elpusztult Tatárdombon volt, Az utolsó régészeti leletek Gerő Győző ásatásából származnak. Gubacs falu környékének település vázlata Irásné Melis K., A XX. kerület régészeti emlékei. Pesterzsébet, Soroksár Budapest XX. kerületének múltja és jelene. Bp. 1972, 21-24. II.térkép. 53, Kralovánszky A., Adatok az un. S-végü hajkarika kialakulásának és időrendjének kérdéséhez. Arch. Ert. 84(1957) 183. 54, Óbudán, a Hajógyári sziget alsó harmadán átvezető római hid még a római uralom idején elpusztult. A környékére helyezhető Árpád-kori révről 1148-ig nincs adatunk. A honfoglalást követően az első időszakban az északabbra lévő megyeri révben bonyolították le az átkeléseket. Az 1148-ban emiitett óbudai rév a római hidtól délre alakult ki. A rév legnagyobb jelentősége volt, hogy összekapcsolta a keleti és nyugati fő közlekedési utakat, a révben bonyolították a szállítmányok egy részének kirakását, valamint itt őrizték a téli hónapokban a böjtben eladásra kerülő halakat is. Fügedi E., Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. TBM. XIII(1959) 12. 1148-ban II. Géza kiváltságlevele alapján az óbudai káptalan az óbudai rév vámja mellett a pesti és a jenői (Gézavására) révek vámját is élvezte, ez utóbbi kikötői Jenőn és Felhévizen voltak. A Duna jobb partján lévő kikötő a Margit-hid budai hidfőjénél valamivel magasabban az Üstökös és Vidra utca között lehetett, A kikötőkben kétféle hajótípus dolgozott, egyiken a távolsági s z állit ás okát, másikon a révátkeléseket bonyolították le, Kubinyi A,, Budafelhéviz topográfiája és gazdasági fejlődése. TBM„XVI(1964). 103-104. 109. 55, A pesti vásár és vámjának legkorábbi emlitése egy hamis oklevélben tűnik fel. Az 1324 körül hamisitott oklevélben a tihanyi apátság igényt tart ezekre a jövedelmekre, mint amelyeket már 1092-ben László királytól megkaptak. 1267-ben IV. Kelemen pápa bullája felsorolja ezeket a vámokat a tihanyi apátság javaiként, de ezt csak később, a XIII, sz, -ban kaphatták meg. 1148-ban II. Géza a pesti rév vámját is az óbudai káptalannak adta. Györffy Gy., i.m. 1973. 270-271. A pesti kikötőben élő és dolgozó hajósok, révészek kezdetben a királyi szolgáltatónépek közé tartoztak, már igen korán szervezeteket hoztak létre. 1466-ra Pest város területén önálló községi, lényegében már céhszerü szervezetként működtek, Kubinyi A., i. m. 1964. 104. 56, Györffy Gy., i. m. 1973. 265. Kubinyi A., i. m. 1973. 156-157. 57, Györffy Gy. , i. m. 1973. 272. 58

» Györffy Gy., i.m. 1973. 260. 59. Rosty Zs., A tatárjárás történelme IV. Béla idejében. Pest. 1856. 76-77. Györffy Gy., i.m. 1973. 287-288. 60. Dercsényi D., - Zolnay L., Esztergom, Bp, 1956, 19. - Fitz J., Székesfehérvár, Bp. 1957. 11. 61. Kubinyi A,, Buda város pecséthasználatának kialakulása. TBM. XIV (1961) 117. 62

> Jankovich M., i. m. 1817. 59-60, 63. Az Alcantarai Szent Péterről nevezett ferencrendi kolostor alapításának ideje bizonytalan, feltehetően a korai városfal épitésének idején a XIII. sz. elején kezdték el az építkezést is. 1288-ban emiitik a kolostor guardiánját,a század utolsó két évtizedében több adat is maradt fenn arról, hogy a Rákosmezőn tartott országgyűléseken itt tartották az^.. ünnepélyes misét, Rupp J., Buda-Pest környékének helyrajzi története. Pesten 1888$ 246-248. A középkor második felében a kolostorral szemben beginaház is létesült. Karácsonyi J., Szt. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. IL Bp. 1924, 138. 64. A domonkos kolostor helye bizonytalan, legújabban Györffy György az Egyetemi templom helyére helyezte az épületegyüttest, Györffy Gy., i.m. 1973. 286. - Rupp J. i.m. 1888. 244-245. Gárdonyi A., Buda és Pest a tatárjárás előtt. Sopron 1941. 71. 65. Romer F., i.m. 1873. 70. F. Tóth R., leletmentése. Bp. R. 20 (1963). 552. 339