Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

F-F/1 metszet - az alapgödör K-i oldalának részlete Hosszúsága: 20. 76 m. É-ról indulva a négynyílású alapfallal rendelkező épület belső terében húzódó KNy-i irányú kőfalas, kőlapos csatornájának ujabb K-i szakasza került elő. Csak a D-i csatornafal maradt meg 75 cm szélességben. Itt a csatorna belvilága ÉD-i irányban 80 cm. Betöltése szürke, kevert föld. Ettől D-re, kissé magasabb szinten egy kisebb sóderes réteg jelentkezett (2). Ettől K-re elvágták az "A" falat, mely 98-100 cm széles. Felső részét 22x24 cm méretű fehér mészkőből faragott kváderek képezik két sorban. A falhoz tartozó szintet az újkor (1) teljesen megsemmisitette. Ettől D-re a M

B-C" jelzésű falakkal együtt a szintek is újkoriak. A Severusok korára tehető a csatorna ujabb szakasza az "A" fallal együtt. A sóderes szintmaradvány valószínűleg egy utréteghez tartozhatott, melynek korát egyértelműen nem lehetett megállapitani. x Itt jegyezzük meg, hogy az alapozási gödör DK-i sarkában előkerült falmaradványokról és az idetartozó G-H-I-J metszetek tanulságainak összefoglalására csak a további régészeti kutatások után kerülhet sor. 8 3. AZ ALAPOZÁSI GÖDÖRTŐL NY-RA MEGNYITOTT FELÜLETEK É-i felület. Mérete ÉD-i irányban 2 m, KNy-i irányban 6 m É-i metszete szerint az újkori feltöltés alatt (1) a római kevert szürke (2) jelentkezett. Ez alatt homokköves felület húzódott, melyet már eddig K-K/1, A-A/1, B-B/l és C-C/l metszetekből ismerünk. A felület ÉK-i sarkától mérve 3.25 m távolságra jelentkezett az 1.40 m széles kiszedett fal alapárka (96.kép), melyet már az A-A/1 metszetben és a K-K/1 metszetben is megfigyeltünk. A nyers sárga talajig lemélyitettünk (5-6), de a korábbi jelenségek nem kerültek elő. Középső felület. ÉD-i irányú, 4 m hosszú, KNy-i irányban 2 m.A D-i metszet szerint az újkori feltöltés után (1) szürke, kevert föld mutatkozott, melynek tetején vékony, sóderes réteg (2/a) maradt meg törmelékes alapozással (2/b). A szürke, kevert réteg alatt a bolygatatlan szintre alapozták a habarccsal kötött ÉD-i irányú alapfalat, melyet az újkorban szedtek ki a hozzátartozó padlószinttel együtt. Az alapfalból négy kősor maradt meg. A nyers földig mélyítettünk. A K-i metszet szerint az újkori feltöltés alatt (1) a római, szürke, kevert réteg jelentkezett (2), felső része kőtörmelékes volt. (2/b). Az É-i részen vékony faszéncsikkal kevert (2/a) alatta egységesen agyagos feltöltés húzódott (2/c) elvétve téglatörmelékkel. Ez alatt már bolygatatlan rétegek (3-4) jelentkeztek. A K-i metszetfal mentén 30x30 cm átmérőjű homokkő talapzat jelentkezett a szürke, kevert rétegre alapozva. D-i felület D-i metszet. A KNy-i irányban 6 m, ÉD-i irányban 2 m hosszú. A jelenségek rétegződései megegyeznek a földnyelv É-i és D-i metszetén dokumentált szintekkel. Kutatóárkainkkal hitelesitettük a homokköves udvar nyugatabbra való futását, továbbá az udvar Ny-i zárófalának ujabb D-i szakaszát. (Előzményüket ld. az A-A/1, K-K/1 és B-B/l metszetekben. ) Ez az előkerült ÉD-i irányú alapfal Traianus-Hadrianus-kori az úttest alsó részével együtt, melyet a középső és a D-i árkunkban is dokumentáltunk. Az előkerült oszloptalapzat helyét még nem tekintjük eredetinek a középső szelvényben, mert a hozzátartozó szintet is elbontották. A későrómai periódusban kiszedték az udvar 1,40 m széles ÉD-i irányú, Ny-i zárófalát. 4. LELETMENTÉSEK A területről való levonulásunk után még egy-két esetben módunkban volt a további földmunkák során ujabb részlet-metszetrajzokat készítenünk. Ezek egyrészt az alapozási gödörtől É-ra egy KNy-i irányú gáz cső-árokban, másrészt a négynyílású alapfallal rendelkező 13. Budapest régiségei 97