Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

SZIRMAI KRISZTINA ELŐZETES BESZÁMOLÓ AZ ÓBUDAI LEGIOSTÁBOR PRINCIPIÁJÁN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYÉKÉN VÉGZETT KUTATÁSOKRÓL I. ELŐZMÉNYEK 1973. nyarán az uj óbudai üzletközpont alapozási munkái gyors és maximális gépi erővel folytak már, amikor a BTM tudomására jutott, hogy egy nagyobb alapterületű, négynyílású alapfallal rendelkező építmény került elő. Az alapfalak kompresszorozása is megkezdődött már, amikor a múzeumnak sikerült a felügyeleti hatóságokkal és más illetékes intézményekkel karöltve leállíttatni minden további földmunkát és a szőbanforgó területet három hétre átvenni régészeti feladatok elvégzése céljából. * Topográfiailag az érintett terület határai: É-on a Kórház utca 19-29. sz. uj házak vonalától D-re, K-en a Flórián tér Ny-oldalán húzódó házak Ny-i frontja mentén, D-en a Vörösvári ut 3-1. sz. lebontott házak helye^, Ny-on a Vörösvári ut l.sz.uj háztól K-re húzódó felület. Munkánkat két feladatra összpontosítottuk: a még mutatkozó régészeti jelenségek dokumentálására, és ezeknek egymáshoz való kapcsolatának, funkciójának vizsgálatára. 1. A NÉGYNYÍLÁSÚ ALAPFALLAL RENDELKEZŐ ÉPÍTMÉNY Az építmény ÉK-DNy-i tájolású. (86.kép) Alaprajza négyszög. Az építmény KNy-i irányban 26.35 m, ÉD-i irányban 26. 60 m. Az alapfal vastagsága 1. 80 m, magassága 1.40 m. (átlag Atszf m 103. 85 m) -Szórt falazási technika, kemény és fehér sárgás mészkövekből áll, kötőanyag habarcs. Az építmény négy oldalán egy-egy nyílás van. A nyílások szélessége a keleti oldalon 4. 65 m, a D-i oldalon 4. 30 m, a Ny-i oldalon 5. 30 m, az É-i oldalon 4. 25 m. A nyílások falsíkját minden oldalon függőlegesen képezték ki. Az építmény ÉK-i külső sarkát egy újkori pince lépcsős bejáratának alakították át. Az újkori pincétől K-re az alapfalon a felépítmény habarcsos, homokköves maradványait rögzíthettük. A K-i nyílás D-i falsíkjánál az alapfalon a felépítményből egy 1.30x1.60x0.45 m méretű sárgás mészkőből faragott több kváderből megépített kőtömb megmaradt.(86.kép)A K-i nyílástól D-re az alapfalon 1.25 m-re egy 1. 25 m széles KNy-i irányú, 46 cm mély vájatot figyelhettünk meg. Belsejében habarcsnyomok voltak. A Ny-i nyilastól D-re szintén az alapfalon egy 60 cm széles Atszf 103. 76 m szinten KNy-i irányú vájat mutatkozott, (90.kép)mely áthúzódott az alappillérre, sőt a négynyílású építménytől Ny-ra, a D-i alappillér felületére is. (87.kép)A vájatok keresztmetszetei félgömb alakúak. A vájatok az építmény Ny-i nyilasától D-re, irányban és méretben megegyeztek a D-i alappilléren észlelt vájattal. A K-i nyílástól D-re húzódó vájattal ezek sem irányban, sem méretben nem azonosak, de egységes szintjük (Atszf 103.76-77 m) arra utal, hogy közös szerkezeti funkciót töltöttek be. Az alappillérek a K-i oldalon hiányoztak, a D-i nyílástól K-re 1. 60x0. 50 m, Ny-ra 1.40x0.50 m, a Ny-i nyilastól D-re 2. 30 mxO. 60 m, É-ra 2. 20mx0. 90 m méretűek, az utóbbi kettő lekerekített sarkokkal készült. Az É-i nyilastól K-re 1. 50x0. 80 m méretű alappillért a sötétbarna, bolygatatlan földre alapozták, egy agyagbarakott korábbi alapfalhoz építették. Ez a korai alapfal 85 cm széles, három kősóra maradt meg. Az alappillértől K-re és Ny-ra az alapfalon felépítmény maradványait figyelhettük meg. (89.kép) Az alappillérek magassága: 103. 61-91 m Atszf szinten váltakozik. 91