Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Póczy Klára: A porta praetoria feltárása az aquincumi legiostáborban 79-89

ris. A két ut között tehát eredetileg 7, 20 cm-es a távolság és 140 cm-es a szintkülönbség. A fal és az ut közé éppen befér egy befelé forduló bástya. A későbbiek során a via sagularis szegélyét K felé, vagyis a fal felé csúsztatták el. Ebben az időben - a IV. században a bástyát már lebontották, helyére raktár került. A kiszedett táborfal K-i oldalán fehér-sárgás járószintek jelentkeznek, méghozzá három, egymástól jól elkülönülő rétegben. Köztük szürke, iszapos, agyagos betömődések dokumentálhatók, rátapadva a kapuépitmény szegélyére. (71. kép) Érdekes, hogy a nagy pusztulás, beégés itt nem fekszik rá közvetlenül a korai útra, hanem egy földrétegre. A beégésből a cölöp az útig nem hatol le. Ennek a legkorábbi útnak a korához némi támpontot nyújt néhány délgalliai sigillata és egy volutás mécses töredéke, amelyek az aprószemü útburkolat fölött a földbetömődésből kerültek ki. Bélyeges téglatöredékek származnak a torony zoklijáról. Az északi kaputorony belsejét kőpor tölti ki. A felső padló, illetve a lepusztitott fal tetejéről való egy kis vörös-barna malomkő. A sarokban a D-i metszetben két hatalmas cölöpnyom látható, amelyet a sárga, habarcsos padló rétege zárja le, a cölöpök belsejét ugyanennek a rétegnek a habarcscsomói töltik ki, kődarabokkal tömődve. Ugyanilyen cölöpnyomok a fal keleti oldalán is találhatók, Nem tisztázott, hogy mikor kezdték lebontani a táborfalat, de az biztos, hogy a kapu lebontásával egyidőben! A táborfal kiszedve, vagy visszabontva a torony padlója alatt nem folytatódott, tehát nem lehetett bizonyítani, hogy a nagy polygonális tornyokkal kialakitott kapu melyik későbbi átépitéséből származik. Egy korábbi, keskenyebb, egyszerűbb kapu maradványai a porta praetoria déli tornya alatt keresendők. A III. század első felében ugyanis a tábor KNy-i tengelyét néhány méterrel észak felé tolták el^; a korábbi via praetoria tanúsága szerint a korábbi kapunak is valamivel délebbre kell lennie. A déli torony belső átmérője: 620 cm, külső átmérő: 870 cm, a fal szélessége: 250 cm, ez kissé szabálytalan vonalú, mert néhol kissé kitüremkedik a szegélye. Erre a köralaku alapra emeltek egy szabályos nyolcszögletű tornyot, amelynek oldalai 420 cm-esek. A torony külső falát kváderekkel burkolták, a falmagot öntött technikával készítették: jellemzője, hogy a laza kő zúzalékba nem kevertek téglatöredéket. A kvádereket egészen porózus, puha mészkőből faragták, sárgás a szinük, átlagméretük 30 x 30 x 40 cm. A nyolcszögletű tornyokkal ellátott kapu középtengelyét egy kőfalas, kőlapokkal fedett csatorna jelzi, amit egy magasabb szintről ástak be. D-i oldalán, attól D-re 120 cm-re levő középső támpillér alapjának a mérete KNy-i irányban 368 cm, ÉD-i irányban 240 cm. Ezek szerint a D-i személyátjáró 3 m széles volt. (21. ábra) A pillér zoklija K felé küszöbkőként folytatódik, s innen fordul D-i irányban az átjáró, ugyancsak in situ lévő csaplyukkal ellátott küszöbkővel. A küszöbkő sz: 65 cm; h: a kutatóárok K-i faláig 190 cm (Itt magasfeszültségű kábel akadályozta a további kutatást. ), pereme 15 cm. Függőlegesen rakott kövekből áll: ezek 30, illetve 37 cm magasak. A küszöb szintjéhez vizszintesen lerakott kőlapok csatlakoznak. A pillér falalapozásától eltérően a kőlapokat csupán földre rakták. Egy keskeny lilás szinü ázott hamus réteg (3-4 cm vastag), huz le a kőlapok alatt, ugyanígy mint a torony belsejében is (77. kép) tapasztaltuk. A küszöbkő mögött (attól D-re) 32 cm-es hasáb alakú kőlap (KNy-i irányban hosszú téglalap) közbeiktatása után 130 cm hosszú (ÉD-i irányban) és (a K-i támfalig) 90 cm széles kőlap következik. Vastagsága 21 cm, ennek Ny-i oldalán újra függőlegesre állitott nagy kőlap feküdt, vastagsága 28 cm, szélessége 72 cm (mélysége) hosszúsága 90 cm. A küszöbtől D-re 3 m-re a kb. 6-8 cm vastag, sárga, porózus habarcsréteg alatt érintetlen földréteg húzódott. Bertalanné 1972-ben ezen az oldalon találta meg a Kórház utca 7. sz. alatti ház pincéjében a D-i torony alapozását, közvetlenül ezen a helyen. A római kori építményeket és szinteket itt teljesen megzavarták a középkori beépítések és főleg a bontások a XV. században. 11. Budapest régiségei 81