Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Póczy Klára: A porta praetoria feltárása az aquincumi legiostáborban 79-89

PÓCZY KLÁRA A PORTA PRAETORIA FELTÁRÁSA AZ AQUINCUMI LEGIOSTÁBORBAN • A Kórház-u. 7. szám alatt 1972-ben Bertalan Vilmosné a középkori városkutatás érdekében folytatott régészeti feltárásai alkalmával római kori épületmaradványokat talált, melyekről rövidesen kiderült, hogy a legiostábor K4 kapujához tartozhatnak. A római kori építményre Nagy Tibor még ugyanabban az évben rábontott a megkezdett felületeknél, 2 igy nagyjából már ismertük a két kaputorony helyét, amikor 1973 őszén ezen a ponton megkezdtük az ásatást azzal a céllal, hogy tisztázzuk a kapu alaprajzát, határozzuk meg építésének idejét, esetleg periódusait. 1973. folyamán először megkerestük a kapuhoz vezető via praetoriát, a via sagularis és a via angularis burkolatát, dokumentáltuk különböző periódusait, utána a kaputól É-ra és Ny-ra feltárt raktárak és egyéb épületek, valamint a porta praetoria kapcsolatát kerestük. Csak 1974 folyamán került sor a táborkapu teljes alaprajzi tisztázására. A Vöröskereszt utcában feltárt római kori utrészletek alapján ki lehetett számítani a kapu ive alatt áthaladó via praetoria és via sagularis kereszteződésének a helyét. A feltárásokból aztán kitűnt, hogy utóbbinak K-i szakasza itt a kapu térségében a táborfaltól 7, 20 mre van. A két ut kereszteződését sajnos 5-6 kábel fedi, és mellettük a modern épület (209/b számú) rátelepedett a kapu Ny-i szegélyére. Ezért esetleg a kábelek elbontása után lehet majd erre a pontra néhány év múlva visszatérni. Viszont a via praetoria mindkét oldalán megtaláltuk a Kórház utcától É-ra az utat szegélyező első épületek helyét. Az egész kapuépitmény ÉD-i irányban 38 m széles területet foglalt el. Egy ÉD-i irányú árokrendszerrel 1973 és 1974 folyamán az alábbi problémákat tisztáztuk: Az É-i metszetben a kiszedett táborfal 160-180 cm széles teknő je mellett, attól K-re egy lekövezett ut mutatkozott. A faltól Ny-ra szintén útburkolat nyoma látszik, amelyre aprószemü, puha mészkövekből kirakott érdes felületű burkolat jellemző. E fölött egy vastag beégés látható cölöpnyomokkal. (66.kép) Ugyancsak az É-i metszetben tűnt elő a via sagularis helye, amelyet két izben is megújítottak. Legfelső rétege - tehát a harmadik periódus lekövezése - fehér habarcsba ágyazott gömbölyű kövekből és téglatöredékekből állt. (67. kép) Ez a harmadik útburkolat kicsit Kfelé csúszik el a korábbi útvonal nyomvonalától és ráterjed az elbontott vallum helyére. (68-70.kép) Kirajzolódott az É-i kaputorony építménye, amelynek felmenő falából Ny-i és Ény-i oldalon, valamint a Dny-i saroknál három sor kváder látható, az eredeti helyén. Érdekes, hogy az É-i kaputorony felmenő falai nyolc szögletüek, az alapozás ezzel szemben köralapraj zu. f72.kép) Megváltozik tehát a torony Nagy Tibor által feltételezett formája és mérete, mert nem lesarkított téglalapalaku volt a torony alaprajza, hanem szabályos nyolcszöget rajzolt ki. A torony belseje tömör, kőzuzalékkal és kőfaragás során keletkezett nagy mennyiségű kőporral vegyes földdel döngölték be a pincét és a földszintet. Eredeti járószintet nem találtunk, mert az magasabban volt az elbontáskor keletkezett szintnél. A külső járószint azonban megőrződött a kapu Ny-i oldalán és a személyforgalom számára készült déli átjáróban. Ez fehér, öntött habarcsos, amit egy későbbi időpontban sáros földdel betapostak, majd az idők folyamán megemelkedett szintre ujabb öntött padlót húztak frl.kép) Az utóbbi járószint keletkezésével egyidőben cölöpöket vertek le. Egy következő átalakítás alkalmával faszerkezettel-állványal támogatták meg az omladozó tornyot. Az sincs azonban kizárva, hogy a cölöpnyomok, amelyek szabályos távolságban veszik körül a nyolcszögü építményt, a felső emelet építésének állványo79