Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - H. Kérdő Katalin: Előzetes jelentés az aquincumi II-III. századi legiostábor déli, valamint a IV. századi erőd nyugati frontján végzett kutatásokról 71-77

táznia, amennyiben ezt az óbudai épitkezések lehetővé teszik. További feladat a vízvezeték és a már korábban feltárt vizvezeték rendszer kapcsolatának vizsgálata. II. A IV. SZÁZADI ERŐD NYUGATI FRONTJÁN LÉVŐ PATKŐ ALAKÚ TORONY KUTATÁSA A Magyar Lajos u. 20. számú háztól északra (volt Fényes Adolf u. 84-86. sz. telkeken) került sor a torony feltárására. A kutatás közvetlen előzménye a Magyar Lajos utca uttestjétől nyugatra húzott távfűtőárokban végzett leletmentés volt, amely során a IV. századi erőd nyugati falát sikerült mintegy 37, 5 méteres szakaszon megfigyelni. Ezt követte a torony legfelső, középkori szintjének feltárása. 5 A torony teljes feltárására 1975. június-szeptember havában került sor. A 3, 6 m széles nyugati erődfalból kiugró torony belmérete a következő: hosszanti tengelye 6, 7 m, szélessége 2, 8-3, 1 m. (A torony északi és déli fala nyugat felé széttartó. ) A toronyfal szélessége a déli falon mérve 2, 3 m. Bejárata a keleti oldalon volt, amelyet a középkorban elfalaztak. (17. ábra és 62. kép) A torony alapozása átlagosan 1,3 m mély, az alsó három sor kő kötőanyag nélkül, opus spicatum technikával földbe rakva készült. E felett 0, 7 m magas törtköves, tégla törmelékes habarcsos falazás következik, amelyet a fal felrakása után habarccsal Öntöttek le. Ez vakolat szerű egységes bevonatot képez. Az alapozás ettől csak a nyugati oldalon, a patkó Ívelésénél tért el kis mértékben. Itt az iv külső felén az alapozás a többinél mélyebb, teknő alakú, de ugyanúgy a fentebb emiitett habarccsal leöntött technikával készült. (18. és 19. ábra) Hasonló jellegű a tornyot ÉK-DNy irányban átszelő csatorna falazása is, melynek szélessége 1, 3 m, a falak vastagsága 40-40 cm. Alja peremes téglával bélelt. ° A csatorna magassága 90 cm, tetejét nagy kőlapokkal fedték le. Erre húzódik rá a toronyfal alapozása, amely a csatorna felett megrepedt. (63, 64, 65. kép) A torony eredeti belső járószintjét még a római korban megemelték, faragott párkányos sirkőtöredék beépitésével, amelyet 10 cm vastag habarcsos, törtköves réteggel vontak be. Ebből a szintből került elő egy AV VALEHTIMI és egy /FRIGE/RIDVS VP DV X APVAL feliratú bélyeges tégla töredék, melynek alapján a padlószint megemelését Valentianus korára tehetjük, a legújabb kutatások alapján a 369(? )-373/374 közötti időszakra. ' Ezen a szakaszon is további feladatok várnak a kutatásra. Kérdés, hogy tartoztak-e és ha igen, milyen védmüvek a IV. századi erődhöz, hogyan kapcsolódott a II-III. századi tábor DK-i sarkához ill. védmüveihez. Tisztázni kell az erődfaltól nyugatra húzódó különböző falmaradványok viszonyát e rendszerhez, továbbá a torony alatt húzódó csatorna csatlakozását a már ismert csatornahálózathoz. (Ábrák:15-19, képek: 56-65) 72