Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Gerevich László: A pesti és budai Vár 43-58

25. Lux K. : i.m. 27. ^®' G

er

€vich L

.: Budapest mQvészete a későbbi középkorban a mohácsi vészig. Budapest története. II. Bp. 1973. 276-277. 27- Nagy L

. (1946) 48-49, 103, 108. Az ujabb szakirodalom nem fogadja el. 28. HOkmJ

. 401-403, 1485. október 15. Dl. 61885. 29. Melich J

. : A honfoglalás kori Magyarország. A magyar nyelvtudomány kézikönyve. I. Bp. 1925. 140. - Szinte a kulturálisan és kereskedelmileg fontos bolgár határvidéken a Duna mellett Bács-Bodrogban és a szerémségi Ilók mellett sorakoztak korábbi várak helyén. Belitzky J

.: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához. TBMVI (1938) 88; Melich 138-139. Ilok-Ujlak elhelyezése hasonló; kőe mié ke it a XI.-XII. század első felére keltezik az "uj" település ellenére is. 30. Melich J.

: i.m. 414. 31. Belitzky J.

: i.m.88-90.A böszörmények lakóhelyét és annak Pesttel azonos Bécs elnevezését Györffy György magyarázatából valószinünek tartom. Györffy Gy. : Budapest története az Árpád-korban. Budapest története. I. Bp. 1973. 260-261. 32. Neve 1467. április 26., a király átirt iratában is előfordul, lehet, hogy ősi kifejezést őriz "prope murum Beethwara" a Duna mellett. Knauz N. : A budai káptalan regesztái. Magyar Tört. Tár XII (1863) 23-24. 33. Gömöri Havas S.: Budapest múltja és a királyi vára O-Budán. Bp. R- 3 (1891) 5-46, 31-32. 34. Gárdonyi A

.: Budapest történetének okleveles emlékei. I. Bp. 1936. 48, 67; Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. (Szerk. Szentpétery I. ) Bp. 1923. I: 747, II: 123

> Kubinyi A. : Die Anfänge Ofens. Berlin 1972. 33. 35. Kubinyi A.: i.m. 30. 36. Scriptures rerum Hungaricarum tempore du cum regumque stirpis Arpadianea Gestarum. (Edendo operi praefuit E. Szentpétery). II. Bp. 1938. 501-505. Továbbiakban: SRH. 37. SRH I. 339. 38. Akikötőben jelzett fogadás aligha zaj olhat ott le "méltóképpen", ha nem valami jelentékenyebb épületre vagy Budára gondoltak. Ha Pauler Gyulának igaza van és e rész átvétel a Képes Krónikából (Buda = Pest portus, későbbi adaptáció, Századok 1888. 61.), értelmetlenné, ellentmondóvá válik a történet. Csak ugy logikusak az események, ha Buda vagy annak későbbi helye eredetileg is benne volt, ugy e terület kettős nevének magyarázatát is rejtené, vagy, és ez egy másik lehetőség, a prépostságra gondol. Az első, valószinübb esetben - Pauler is igy forditja - Pest portus a későbbi budai vár funkcióját tölti be. E résznek és Kelenföldnek kitűnő elemzését adja ifj. Horváth J. : A Gellért-legendák forrásértéke. MTA Nyelv, és Iroda. Oszt. Közi. XIII. (1958) 67, 68-71. A nagyobb legendát a XII. század első feléből származtatja a XIV. században korszerüsitéve, a kisebb legendát a XIII. századból, mindkettő közös forrás alapján készülhetett. Csóka J. Lajos a kisebb legendát 1100 körüli időre, a nagyobbat XIV. századi koncepciónak tartja: Szent Gellért kisebb és nagyobb legendájának keletkezéstörténete (137-145. old.); Horváth J. : A Gellért-legendák keletkezése és kora. Cáfolta Csóka állitásait (147-163. old.). Mindkét tanulmány a "Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp. 1974." kötetben jelent meg. 39. Gerevich L.

: A budai vár feltárása. Bp. 1966. 264. 40. Uo. 170-171. « 41. Uo. 53. 42. Uo. 47-53. 53