Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444

TÖ RÖK KOR (189-190. térképszám) I. kerület 189. Fő utca 30-32. Volt kapucinus kolostor. A volt kolostor-épület déli traktusának 1972-73-ban végzett nagyarányú belső átépités alkalmával a földmunkák során jelentős mére­tű falmaradványok kerültek elő. Az ezt követően végzett leletmentő ásatásnak sikerült feltár­nia az e helyen állott Tojgun pasa fürdőjének az épület jelenlegi földszintje alatt húzódó na­gyobb összefüggő részletét. A középkori ágostonrendi kolostor helyén 1553-56 között épült török fürdő - melyet Mar­sigli "Memóriáié"-ja miatt mint ikerfürdőt emlit - felmenő falai mintegy 60-70 cm magas­ságban maradtak meg. A falak erős mészhabarcsba rakott kövekből épültek,köztük több - másodlagosan befalazott - középkori faragott követ is találtunk. Az eredetileg észak - déli irányban húzódó fürdőépület - amelyet a Tojgun pasa dzsámi­tól csupán egy szűk sikátor választott el - az ásatás alkalmával az előcsarnokának egy rész­letét sikerült feltárnunk. A betöltésből a vizvezeték agyag csöveinek nagyszámú töredéke ke­rült elő. A török fürdő falmaradványai alatt középkori épület - feltehetően az augusztinusok ko­lostorához tartozó - részletei kerültek elő. Gerő Győző II. kerület 190. Frankéi Leo u., Császárfürdő. A fürdő törökkori részének helyreállításával kap­csolatosan kutatásokat végeztünk részben az épületben, részben a kupolákon és a külső hom­lokzaton. Ennek során feltártuk az egyik oldalkamra vörösmárvánnyal burkolt eredeti padlószint­jét, valamint tisztáztuk a centrális kupolacsarnok eredeti alaprajzi helyzetét. Megállapíthat­tuk a fali kutak elhelyezését, valamint több részletét feltártuk a falban húzódó törökkori viz­vezetékrendszernek, amely agyagcsövekből készült kettős nyomóvezeték volt. Ugyancsak si­került meghatározni az oldalkamrákat összekötő eredeti átjárónyilások helyét is, valamint a későbbi áttörések korát. A török részt lefedő sátortető elbontása után a volt padlástérben - a többméteres feltöl­tésben - feltártuk a négy sarokkarmát fedő alacsony, dobon ülő kupolákat, valamint a ke­resztkamrák dongaboltozatait, továbbá a centrális teret boritó nagy kupolát is megtisztitot ­tuk a későbbi ráfalazásoktól és feltöltéstől. Majd a kupolákon és a dongaboltozatokon feltár­tuk a több sorban és szabályos rendszerben elhelyezkedő felülvilágitó nyilasokat, amelyeket a XVIII. sz. -i átépitéskor falaztak be. A külső homlokzaton végzett falkutatás tisztázta az épület eredeti fő párkányának ma­gasságát és annak több darabját bontotta ki a másodlagos falazásból. Feltártuk a homlok­zatot három oldalon áttörő barokk-kori kőkeretes ablaknyílás okát is. Gerő Győző 444

Next

/
Oldalképek
Tartalom