Budapest Régiségei 24/1. (1976)
A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444
TÖ RÖK KOR (189-190. térképszám) I. kerület 189. Fő utca 30-32. Volt kapucinus kolostor. A volt kolostor-épület déli traktusának 1972-73-ban végzett nagyarányú belső átépités alkalmával a földmunkák során jelentős méretű falmaradványok kerültek elő. Az ezt követően végzett leletmentő ásatásnak sikerült feltárnia az e helyen állott Tojgun pasa fürdőjének az épület jelenlegi földszintje alatt húzódó nagyobb összefüggő részletét. A középkori ágostonrendi kolostor helyén 1553-56 között épült török fürdő - melyet Marsigli "Memóriáié"-ja miatt mint ikerfürdőt emlit - felmenő falai mintegy 60-70 cm magasságban maradtak meg. A falak erős mészhabarcsba rakott kövekből épültek,köztük több - másodlagosan befalazott - középkori faragott követ is találtunk. Az eredetileg észak - déli irányban húzódó fürdőépület - amelyet a Tojgun pasa dzsámitól csupán egy szűk sikátor választott el - az ásatás alkalmával az előcsarnokának egy részletét sikerült feltárnunk. A betöltésből a vizvezeték agyag csöveinek nagyszámú töredéke került elő. A török fürdő falmaradványai alatt középkori épület - feltehetően az augusztinusok kolostorához tartozó - részletei kerültek elő. Gerő Győző II. kerület 190. Frankéi Leo u., Császárfürdő. A fürdő törökkori részének helyreállításával kapcsolatosan kutatásokat végeztünk részben az épületben, részben a kupolákon és a külső homlokzaton. Ennek során feltártuk az egyik oldalkamra vörösmárvánnyal burkolt eredeti padlószintjét, valamint tisztáztuk a centrális kupolacsarnok eredeti alaprajzi helyzetét. Megállapíthattuk a fali kutak elhelyezését, valamint több részletét feltártuk a falban húzódó törökkori vizvezetékrendszernek, amely agyagcsövekből készült kettős nyomóvezeték volt. Ugyancsak sikerült meghatározni az oldalkamrákat összekötő eredeti átjárónyilások helyét is, valamint a későbbi áttörések korát. A török részt lefedő sátortető elbontása után a volt padlástérben - a többméteres feltöltésben - feltártuk a négy sarokkarmát fedő alacsony, dobon ülő kupolákat, valamint a keresztkamrák dongaboltozatait, továbbá a centrális teret boritó nagy kupolát is megtisztitot tuk a későbbi ráfalazásoktól és feltöltéstől. Majd a kupolákon és a dongaboltozatokon feltártuk a több sorban és szabályos rendszerben elhelyezkedő felülvilágitó nyilasokat, amelyeket a XVIII. sz. -i átépitéskor falaztak be. A külső homlokzaton végzett falkutatás tisztázta az épület eredeti fő párkányának magasságát és annak több darabját bontotta ki a másodlagos falazásból. Feltártuk a homlokzatot három oldalon áttörő barokk-kori kőkeretes ablaknyílás okát is. Gerő Győző 444