Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444

pu még álló K-i tornyának Ny-i falmaradványa körül a vöröses agyagrétegből (Atszf 104,18 m) XIII. sz. -i kerámiát bontottunk ki, ennek alapján a táborkapu falának középkori felhasználását feltételezhetjük. Bertalan Vilmosné 153. Fényes Adolf utca 84-86. A távfűtési árokban 3 m széles É-D-i irányú falat figyeltünk meg. A leletmentés során a fal K-i szélénél 30 cm kiugrással egy nagy kváderből kialakította zoklit bontottunk ki. Fölötte 60-70 cm mélységig törökkori kerámia került elő. A távfűtési árok D-K-i sarkánál a rábontásban a mai szint alatt jelentkezett az É-D-i fal folytatása. A fal ezen a szinten azonban csak 160 cm széles és csak 2 m körül érte el az eredeti - 3 m-es - falszélességet. A visszabontott római fal tetején egy 60 cm szélességű É-D-i irányú más struktúrájú fal került elő. A keskeny középkori fal K-Ny-i irányban derékszögben elágazott. Feltehetőleg eredetileg itt egy kapu vagy átbontás lehetett a római periódusban, melyet a középkorban beépitettek. A középkori épület zoklijába középkori falazótéglák vannak beépitve (zokli magasság 104, 25 m Atszf). Miután a középkori épitmény K-Ny-i irányú fala K-i irányba a mai úttest alá húzódik, arra következtetünk, hogy a táborkaputól É-ra középkori épület állt. Erre mutat a táborkapu feltárásánál meghatározott középkori agyagpadló. Bertalan Vilmosné 1 A táborkapu, illetve a későrómai erődfal feltárását Parragi Györgyi, Póczy KLára és Kérdő Katalin végezek. Ásatásuk során középkori megfigyeléseket végeztek. 154. Fényes Adolf utca 86-88. (hrsz. : 17727, 17726. ) A fenti telkeken mintegy 15 m hosszú, EK-DNy irányú támpilléres falszakaszt tártunk fel 1975 jun. -szept. folyamán. A kváderekkel kirakott fal szélessége 1, 25 m, a támpillérek egymástól való távolsága átlagosan 3 m. A fal rendeltetését, kapcsolatát a tőle keletre húzódó IV. sz. -i erődfallal, illetve a királynői várral a további kutatásoknak kell tisztázni. H. Kérdő Katalin 155. Zichy utca és Mókus utca sarok. A kelet-nyugati irányú távfűtési árok-déli, északi és nyugati oldalán egy-egy kutatóárkot húztunk. Az árokban tapasztalt szintek meghatározására. A munka során mind a három árokban apró kavicsos lejárt felületű utrétegeket találtunk. Az utrétegek egymás alatt helyezkedtek el, két, illetve három utréteget találtunk. A legalsó utréteg mélysége a Lajos utca 158. előtt meghatározott első középkori úttal azonos. Az ut bolygatásában az utréteg szintje alatt XIII; szd. -i cserepet találtunk. Az utréteg felső rétegében XVIII. szd. -i kerámia került elő. Bertalan Vilmosné 156. Mókus utca 22. előtt. Az úttest területén húzódó É-D-i vizcsőárokban K-Ny irányú fal látszott és XIII. sz. -i edény került elő. Altmann Julia 157. Lajos utca 158. Az épületen az előző években végzett régészeti kutatás kiegészitésekénr a lakóház K-i és É-i homlokzatán a vakolat leverését végeztük a középkori nyilasok meghatározására. A munka során a K-i homlokzaton szabályos ritmusban azonos kialakítású kőkeretes ablakokat, illetve ablakmaradványokat találtunk? (101-103,ábra. Az ablakok Bertalan Vilmosné: Adatok Óbuda középkori helyrajzához. Bp.R. 23 (1974)99. Az épület kutatásánál a felmérést Sodor Alajos BME docense végezte. 436