Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444

padlóval és többszörösen megemelt apró köves, sóderes szinttel együtt. A feltárás során nagyszámú korai házikerámiát, sigillatát gyűjtöttünk össze. Ezek az épületek csatlakoznak az auxiliaris tábortól É-ra húzódó vicus eddig feltárt objektumaihoz. Szirmai Krisztina 125. Szt. Gellért tér 1. (Gellért-Pezsgőfürdő) A Pezsgőfürdő korszerüsitése és bővítése során a Gellérthegy - tabáni eraviscus telephez tartozó kör és négyzet-alaku lakógödröket, gomba alakú vermet, kétosztatu fazekaskemencét találtunk a hegy déli lábához tartozó sikságon. A területen megelőző korok (rézkor, korai vaskor, La-Tène C) régészeti emlékei is fellelhetők voltak. A telep kora a Gellérthegyi oppidum és a Kende u-i fazekastelep közti időszakra tehető az itt előforduló kevés koracsászárkori anyag tanúsága alapján. A leletanyag zömében La-Tène D tipusa szürke házikerámia, kevés pirosra festett töredék és sok állatcsontmaradvány volt. Pető Mária 126. Kende u. 8-10. sz. alatt koracsászárkori fazekastelep. 1972. őszén, kisebb megszakításokkal 2 hónapon keresztül leletmentést végeztünk a fent megjelölt helyen, ahol társasház alapozási munkálatoknál régészeti leletek előkerülését jelentették. Sajnos a terület nagy részét már munkagépek elhordták, igy csak a legszükségesebb feltárást végezhettük el. Az egykori felszint a mai feltöltés alatt 7-8 m mélységben találtuk meg, enyhe lejtéssel a Duna felé. Az É-i és Ny-i oldalon nagyjából félkör alakban, tüzelőnyilásukkal közép felé néző 7 fazekaskemencét sikerült részben, vagy egészben feltárnunk. A tüzelési nyomok arra mutattak, hogy ennél jóval több kemence állhatott itt. A kemencék átlag 150x150 cm alapterületüek,kétosztatuak,átlyuggatott agyagrostéllyal készültek, felmenő faluk boltozató s volt. (100. ábra) Formájukban a közismert La-Téne fazekaskemence tipusát követik, melyet Békásmegyerről, a Tabánból, sőt a koracsászárkori aquincumi lelőhelyekről is szép számban ismerünk. A kemencék közelében több hulladékgödröt, beásást észleltünk, de ezek feltárására az épitkezés és az omlásveszély miatt nem volt módunk. A területről előkerült nagy mennyiségű kerámiatöredék, főleg fazekasipari hulladék, igen jelentős mértékben bőviti ismereteinket mind a Gellérthegy-tabáni eraviszkusz telep kerámiamüvességet illetően, mind topográfiai szempontból. A lelőhely közvetlenül a Duna régi mellékága mellett fekszik, igen jó minőségű agyaglelőhelyen, az eraviszkusz lakóteleptől távol. Véleményünk szerint a lelőhelyet a Gellérthegytabáni település fazekas telepének kell tartanunk. Kerámiájában igen sok a La- Tène D tipusu szürke tál, a piros és barna sávos festésű fazék, de hiányzik a Békásmegyeren és Gellérthegyen meglévő fehér alapon piros festésű fajta, nagyon sok a durva, kézzel formált házikerámia, a Tabánban gyakori seprüs diszü fazék, a dák csésze és bütyök diszes fazék, a be simított kerámia és nagy tömegben találunk, főleg a 3.sz. kemencében u.n. bepecsételt kerámiát. Ez utóbbiak diszités módjukban gazdag formai változatosságot mutatnak. A lelőhelyről nagyon sok szépen márványozott piros és barna festésű töredék származik. A terra sigillata töredék igen ritka ezen a helyen. A telepet a Gell ért-hegy-tabáni eraviszkusz teleppel egyidősre datáljuk, de véleményünk szerint ez tovább működött, a II. sz. közepe tájáig, mignem az aquincumi fazekastelepek nagyobb arányú termelése már nem tette szükségessé fenntartását. Pusztítás nyomát seholsem találtuk, a telepet egyszerűen felhagyták. A Gellérthegy É-i oldalában 1973-ban megkezdett viztároló épitkezését is figyelemmel kisértük, de itt régészeti kultúrának nyomát sem találtuk, ez a terület emberi megtelepedésre ugyanis kevésbé volt alkalmas. 1975-ös leletmentésünk a Gellértfürdő területén ujabb adalékokkal szolgált az eraviszkusz kultúra megismeréséhez, de erről majd a közeljövőben fogunk beszámolni. Megjegyezzük, hogy a Kende u-i leletek részletes feldolgozása elkészült, a tanulmány a közeljövőben fog megjelenni. Pető Mária 427