Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444

Összegezve: ezúttal a II.-III.sz.-i esetleges kőtábor maradványai és a Diocletianus-kori castrum D-i falának ujabb szakasza került napvilágra. (331. kép) Szirmai Krisztina XI. kerület 122. Hunyadi János ut 18. sz. alatti Földgázbontó telephelyén a római vicus É-i negyedében kutattunk. A kereken 110x30 m-es felület K-i szélén húzódik az ala táborból Aquincum felé vezető útvonal, amelynek Ny-i sávja az I. sz. végétől épült be sűrűbben. Az előkerült telepmaradványok egyszerű, lemélyitett padlóju műhelyek, a vicus É-i negyedéhez tartozó együttesként értékelhetők. A Marcus-féle háborúkat követő időkben az átkutatott területsávot építkezésekhez már nem vették igénybe. Nagy Tibor 1 Régészeti Füzetek. 1.25. 1972. 29. 123. (Albertfalva) Hunyadi János ut. A 4. sz. Házgyár bekötő utjának építését megelőzően leletmentést végeztünk a tervezett ut nyomvonalában. Ennek kapcsán 310 m hosszan átkutattuk az auxiliaris tábor praetentura részének a töltés lábvonalához csatlakozó sávját. Az ala tábor védmüveit mind É-i, mind D-i oldalon átvágtuk. Az I. sz.-i palánktábort kettős árok védte. Mindkét fossa aránylag keskeny és mély. A belső árok közvetlenül a cölöpkötegekkel merevített sánc külső szélétől indul. A kőtábor építésekor a korábbi árokrendszert bedöngölték, és a 135-140 cm vastag táborfalat a betöltött árkok közötti agyaggerincre alapozták. A kőtábor előtt ugyancsak kettős árokrendszer húzódott. A későbbi árkok szélesebbek és laposabb iwel lekerekítettek. A tábor belső területét, a két principális front között, egész szélességben átvágtuk. A belső épületek általában három, helyenként négy periódust mutattak. A palánktábor időszakában favázas épületek és egyszerű kavicsolt földutak foglalták el a tábor átkutatott felületét. A via praetoriatól D-re különösen sűrűn helyezkedtek el a különféle katonai műhelyek, hevitő, égető és sütőkemencék. A tábor kőbeépítésekor az épületek körfalait kőanyagból húzták fel; a belső elválasztó keskeny falakhoz azonban továbbra is vályogtéglákat, vagy vert vályogot használtak. A kőtábor kiépülésével a korábbi kavicsolt földutakat többrétegű kőutak váltották fel. Különös gondossággal épült a via praetoria: É-i oldalát négyszögű pillérekkel tagolt árkádsor kisérte. A kőtábor átépítésére a II. sz. utolsó évtizedeiben került sor. Ekkor többek között, egy mészkőből faragott Venus szobrocskát újból felhasználtak építőanyagként. Apró leletanyagban elsősorban a palánktáborhoz tartozó rétegek voltak gazdagok. Az import-kerámiában a délgalliai, majd a lezouxi műhelyek termékei vezetnek. A felső rétegekből néhány rheinzaberni és westerndorfi sigillata került elő. A III. sz. középső évtizedeinél későbbre keltezhető leletanyagra ez alkalommal találtunk. A legkésőbbi érem Gallienus vereté. Újból meggyőződhettünk arról, hogy a tábor élete a 259-60-as évekkel megszűnt. Munkatárs: Szirmai Krisztina Nagy Tibor 1 Régészeti Füzetek. I. 25. 1972. 28 124. (

Albertfalva) Hunyady János ut 18. 1974-ben a létesítendő szivattyútelep területén 312, 5 m -nyi felületet tártunk fel. Az előkerült I. sz. végéről származó leletanyag alapján - az albertfalvai auxiliaris tábortól É-ra húzód ó-bennszülött alaprétegü, eraviszkus lakosságú település (vicus) ujabb szakaszát figyelhettük meg. 1975-ben a szivattyúteleptől D-re, az Öntödei Vállalat területének DNy-i felületén az u.n. DV-KU 18. típusú épület alapozását megelőzően végzett leletmentő feltárás során több II. sz. első feléből származó épület földberakott alapfalainak maradványai kerültek elő föld426