Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM ÁSATÁSAI ÉS LELETMENTÉSEI 1971-1975. KÖZÖTT = THE WORKS OF RESCUE AND PLANNED EXCAVATIONS CONDUCTED BY THE HISTORICAL MUSEUM OF BUDAPEST IN THE YEARS 1971-1975 = SPASENIE PAMÂTNIKOV I RASKOPKI, PROVEDENNYE BUDAPESTSKIM - Kaba Melinda: A Budapesti Történeti Múzeum ásatásai és leletmentései 1971-1975. között 393-444

88. Folyamőr u. 16. 1974-ben a Folyamőr u. 16. szám alatt, az Ecetgyár területén római villát tártunk fel. A VIII. 17-IX. 1. -ig tartó ásatás célja a terület római kori beépítettségének megállapítása volt. A lebontott ház helyén húzott 6x7 m-es blokkban három helyiségből álló épület részlete került elő. Az épület É-D-i irányban haladó fő falát, 5 méter hosszúságban bontottuk ki. Ebből a falból, 280 cm-nél, kelet felé egy osztó fal ágazott le. A falakat lapos kövekből földbe rakták, fal vastagság 50 cm, illetve 30 cm. A padlót sóderes leöntés fedte. Az É-D-i irányú fal és blokk Ny-i fala közötti betöltésből sok kerámia töredék került elő, köztük egy Resatus tál töredéke is, A kerámiaanyag a II. sz. elejére keltezhető. A fal ÉNy-i sarkában, 40 cm vastagságban egymásra omlott falfestménytöredékek feküdtek, melyek egy másik helyiséget díszíthettek, melyet a még álló gyárépület miatt kibontani nem tudtunk. A falfestmények kvalitásos darabok, közülük megemlítjük az élénk piros festéssel készült töredékeket, a márványozás technikájú, s a kandelláberes darabokat. Előkerült egy férfi alakot ábrázoló töredék is. A gyárépület lebontása után az ásatást tovább folytatjuk. Parragi Györgyi 89. Búvár u. Csatornaárok ásásakor, 1973 áprilisában, római kori épületmaradványokat vágtak át. Az augusztus közepéig tartó leletmentő ásatás során nagyméretű, három építési periódust mutató, a II. sz. második feléből és a III. sz. elejéről származó nagyméretű épületet sikerült részlegesen feltárni. Az eddig napvilágra került több mint 500 m.2 alapterületű részen 9 terrazzopadlós és egy téglapadlós helyiség van, helyenként 1 m-en felüli magasságú oldalfalakkal, in situ falfestéssel. A lehullott, nagy mennyiségű falfestménytöredékből három helyiség belső díszítését rekonstruálni lehet. A szobák egy része padlófütéses volt. Az egyik helyiségben kb. fél ember nagyságú Fortuna szobor torzója került elő. Mészkőből készült, jó provinciális munka. Az építészeti emlékeket visszatemettük. A jelenlegi és a további feltárás eredményeinek műemlékei bemutatása az óbudai szanálási terv keretében valósul meg. Wellner István 1. Wellner István ásatási jelentése azonos a Régészeti Füzetek I. 27. 1974. 34. - old.-n megjelent szöveggel, tekintettel arra, hogy az ásató időközben megvált a múzeumtól. (Szerk. ) 1 90. Búvár u. 16. Az Óbudai Ecetgyár területén, a távfűtési árok ásásánál rómaikori falakat vágtak át. Ezután lényegében két ép mozaikpadló, továbbá különböző épületmaradványok kerültek felszínre. Mindkét mozaik fekete-fehér szinü. A kisebbik téglalap alakú és peltákból összeállított "végtelen" mintázatú. A másik nagyjából négyzetes; díszítése fehér alapon fekete svasztikából és sakktábla szerű motívumokból áll. A mozaikpadló közepe táján kőből faragott, rozetta formájú víznyelő van. A mozaik fölött tegulákból, falfestményes vakolatdarabokból és kevés stukkópárkányból álló vastag törmelékréteg feküdt. A svasztikás mozaiktól D-re fürdőmedence maradványait tártuk fel. A mozaiktól D-re és DNy-r a több periódushoz tartozó falakat, fűtő csatornákat és ter razzopadl ókat találtunk. A leletek a II. sz. második és a III. sz. első feléből származnak. Az épület K-i és É-i irányban folytatódik, feltárására az ott álló modern házak lebontása után kerülhet sor. Wellner István Régészeti Füzetek. 1.28. 1975. 46. 418