Budapest Régiségei 24/1. (1976)

A BUDAI VÁRHEGY TERÜLETÉN VÉGZETT ÁSATÁSOK = INVESTIGATIONS IN THE AREA OF THE BUDA CASTLE = ISSLEDOVANIÂ NA ZAMKOVOJ GORE - H. Gyürky Katalin: Buda középkori városfalai : 1. közlemény 381-389

JEGYZETEK 1. A kutatásokat Dr. Bertalan Vilmosné

val ketten végeztük. Jelentés a Régészeti füzetek 1964 (16) 72, valamint az 1965 (18) 59. számában és a Bp.R. 23 (1973) 278-ban. 2. Schmall L., Buda-Pest utcái és terei 26, 36, 145. Az utóbbi oldalon emliti, hogy az utca neve 1440-ben: "Evangélista Szent János utcája volt". Ez természetesen téves és abból ered, hogy ferencesek 1686 után az egykori Mária Magdolna plébániatemplom mellé települtek. Zaiger Über die Vöstung 1696. 3. Györffy Gy., Budapest története az Árpád-korban. Budapest története I. (1973) 299, 158. kép." A Vár északi végén északkelet-délnyugati irányban húzódott a Szombathely nevű nagy, hosszú tér. A tér délnyugati és északkeleti végénél egy-egy középület állt. Délnyugati végén - mint emiitettük - magyar telepesek épitették fel a Mária Magdolna templomot A tér délkelet felé mintegy a Kard utcáig terjedt, felölelte a mostani Bécsikapu teret, sőt kiterjedt a mai evangélikus templom telkére is. Északkeleti sarkánál állott a Szombatkapu (porta Sabbati, Sombathkapu, Zombathkapw), délkeleti sarkánál, valamelyik bástyára néző telken a kamaraház, vagy Kammerhof. "Budapest Műemlékei I (1955) kötetben a szóbanforgó háztömb területén az Országház utca 21. számozású házat XV.századinak, a 23. számot viselő házat pedig XIV. századinak határozták meg. A 25 sz. telken álló ház kutatása nem történt meg. Szinleg újkori, ám a középkori utcavonalnak megfelelő elhelyezkedése miatt bizonyára ebben is középkori ház lappang. A bécsi kapu térre néző négy háznak) az 5, 6, 7, 8. számú telken) szintén középkori előzményeik voltak. Csupán az Országház utca 27-29 sz. telkeken álló jellegtelen uj házak helyét nem ismerjük. A tömb tehát már a XIV. századtól kezdve beépített volt. 4. Gárdonyi A., Budapest történetének okleveles emlékei I. /1936/56. 5. DL, 87195. Átvettem a következő műből: Kubinyi A., Die Anfänge Ofens. Gie s sener Abhandlungen zur Agrar-und Wirtschaftsforschung des europäischen Ostens. Bd. 60 (1972) 40-41. 6. Bertalan Vilmosn

é jelentése: Régészeti füzetek. Ser. I. N°23. (1970)78, - u. a.N°.24 (1972) 81. 7. Bertalan V. -né H. Gyürky K., Középkori útrendszer kutatása a budai Várnegyed területén. BpR. XXI. (1964)345. 8. A XIII. századra, sőt talán a XIII. század első felére tehető településnyomot legközelebb a Bécsi kapu-tér közepén, az Országos Levéltárral szemben találtam.Hasonló korai kőházas épitkezés nyomai eddig a Fortuna utcától keletre kerültek elő. A korai település szerkezete a város középkori úthálózatával és telekrendszerével ellentétes. Hozzá képest a középkori város úthálózat másodlagos. Tehát a Petermann biró utca kialakulása is feltételezi a korábbi település megszűnését, melynek egyébként ezen a területen nem is mutatkozott nyoma. Lócsy E.

, XIII. századi város és a XIV. századi városrendezés nyomai a budai Várnegyedben. Településtud. Közi. 22. (1969)106.; Lócsy E., BpR. 22 (1971) 209.: H. Gyürky K., Buda településének kezdete a régészeti adatok alapján. Arch. Ért. 99 (1972) 33. 9. Károlyi Á. -Wellmann I., Buda és Pest visszavivása 1686-ban. Bp. (1936) 185. 10. Grimáni jelentése 1686 jul. 16.-ról, Henrik herceg naplója jul. 27.-én, a Főjelentés jul 26. -án. 11. Salamon Ferenc, Budapest története II. (1885) 293. 12. Az alaprajzot közli Dr. Nagy Lajos, Budapest története III. (1975)33, 5. kép. 13. LD. 39.212.FOM, 49. Budapest régiségei 385