Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368

23. Sinkovics István: Történeti szöveggyűjtemény. II/2. 1526-1790. Bp. 1968. 336. 24. Némethy i

.m. 137. 25. Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664. Fordította és jegyzetekkel kisérte Karácson Imre. Bp. 1904. 258. 26. Ottendorff Henrik útleírása (

Hermann Egyed: Budáról Belgrádba 1663. Pécs, 1943. 37.) Ottendorff mellékelt alaprajza Pestről (uo. 35.) téglalap alakú erődítményt mutat, Buda alaprajza is csaknem ennyire pontatlan. 27. Haraszti-Pethő i

.m. 142. 28. Gárdonyi Albert: A pest városfal. . . 2. 29. Anonymus a XIII. század eleji állapotot vetítette vissza a X. századba, Taksonynak tulajdonítva a mohamedán telepítést. (Bptört. I. 258. sk.). 30. Marosi Endre kutatásai szerint - A várharc és várépités kezdetei a magyar hadtörténetben (X-XI. század), doktori disszertáció 1972. -több kőerőditményünk volt a XI. században, mint az eddigi szakirodalom feltételezte. Székesfehérvár például a Székesfehérvár évszázadai I. 42-43. (Székesfehérvár, 1967). szerint - rekonstrukciós rajz a XI. században ovális földsánccal övezett település, házcsoportokkal, égő jelzőtüzekkel. Ezt a megejtően hangulatos képet sem történeti, sem régészeti adatok nem igazolják, sőt ellenkezőleg. Székesfehérvár védőmüveinek jellegére utal a Képes Krónika, amelynek ez a része az 1066 körül befejezett ősgeszta szószerinti másolata:"Hungari. . . occupantes campanilia et turres civitatis et seratis ianuis illum excluserunt. . ." (Scriptores rerum Hungaricarum I. 339. Hasonló Kézainál uo. I. 178.). Az adatot idézi és elemzi Marosi Endre i.m. 31. Részletes leírását lásd e. kötet pesti középkori régészeti tanulmányában. 32. A terület számítás okát Héjjas Pál geodéta végezte, munkájáért ezúton is köszönetünket fejezzük ki. 33. Rómer Flóris: A régi Pest. Bp. 1873. mellékelt térkép. A falak irányára lényegében helyesen következtetett, de a városfalat római eredetűnek tartotta, nem ismerve Contra Aquincum fekvését. Károlyi Árpád i.m. 141. egészen hamis nyomon járt, amikor az 1686-os metszeten látható ENy-i háromszög alakú sarokerőditést a régi pesti belső várnak vélte, ugyanis az a valóságban a Budát ostromló csapatok által épült erődítmény volt, onnan ellenőrizhették a budai várbeli csapatmozgásokat. 34. Thomas Spalatensis archidiaconus. Gombos F. Albin: Catalogus Fontium Históriáé Hungaricae. Tom. III. Bp. 1938. 2237. 35. Uo. 2238. 36. Rogerius Carmen Miserabile. SRH II. 1938. 584-85. 37. Uo. i.h. 38. Bptört. I. 288. 39. Bptört. I. 308. A XIII. századi Pest rekonstrukciós alaprajza (uo. 309.) aligha elfogadható, mert a városközpont helyére és az utcák irányára semmiféle bizonyító adat nincs. 40. A tatárjárás utáni városfejlődésre lásd Fügedi Erik: Középkori magyar városprivilégiumok. TBMXIV. 1961. 17-108. Erőditések vonatkozásában v.ö. Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 241. Német városok tekintetében: Carl Haase: Die mittelalterliche Stadt als Festung. Die Stadt des Mittelalters I. Darmstadt, 1969. 377407.; Hans Planitz: Die deutsche Stadt im Mittelalter. Graz-Köln, 1954. 229-249.; Edith Ennen: Die europäische Stadt des Mittelalters. Göttingen, 1972. passim. 41. Gárdonyi Albert: Városaink.. . 6. helyesen következteti ebből, hogy számos ilyen fallal körülvett városnak kellett lennie, különben a törvénynek nincs különösebb érteimbe. 46. Budapest régiségei 361