Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Bertalan Vilmosné: A középkori ásatások – kutatások története Óbudán, 1850-1975 31-42

XIV. sz-i járószintek is elbontásra kerülnek a XVII. sz-i épülettel. Ez mutatható ki a XVm. sz. első felében épült plébániatemplomnál, ahol a XVIII. sz-i szint megközelítőleg a középkori kápolna szintjénél van, illetve a klarissza kolostornál a XIV. sz-i szintet elbontják a XVIII. sz-i beépítéssel. Ugyanezt látjuk a Fő téren a prépostsági templom körül, ahol az ugyancsak XVIII, sz, első felében épült Zichy kastély járószintjével planirozzák el a XIV. sz-i szintet. A középkori objektumok alatt a római kori periódusok mellett a Fényes Adolf utcától a Perc utca vonalán VII-VIII. századi avar kori kerámiát találtunk. A Templom utca vonalán őskori anyag került elő keverten római és középkori anyaggal. Miután a kutatások még folyamatban vannak, a teljes középkori városképről, illetve a középkori városban a római kori előzmények továbbéléséről még csak vázlatos képet tudunk nyújtani. A további kutatásokkal még fontos, topográfiai szempontból jelentős objektumokat kívánunk meghatározni. így az óbudai első prépostsági templom meghatározása egyik ilyen súlyponti feladat. Az ásatások során előkerült leletanyag - elég szegényes, miután a XVII. sz-i szintsüllyesztésnél a legjelentősebb objektumoknak a faragott kövekkel és műformákkal diszes részeit elbontották. Több XI-XH. sz-i románkori faragvány, melyek feltöltési rétegekben kerültek elő, tehát lényegileg topográfiai meghatározásra nem alkalmasak, viszont művészettörténeti kiértékelésük igazolja azt a korábban felvázolt képet, mely szerint a románkori objektumok az ország jelentős románkori építményeivel rokonok. A klarissza kolostor és királynéi vár feltárásánál, ill. a második prépostsági templom munkáinál előkerült XIV. sz-i faragványok, miután ezeket okleveles adatokkal jól datálni lehetett, művészettörténeti szempontból igen becses értékűek. A kisleletanyagban előkerült import kerámia ugyancsak a XTII-XIV. sz-i város Budával azonos kereskedelmi kapcsolatokat és kézműves szintet mutat. A feltárt objektumok közül az uj lakótelepben több jelentős épületegyüttes bemutatása született meg. így a ferences kolostor és egy nagyméretű római kori középület. A közép- ;Y kori kápolna és a IV. sz-i római kori erődítés egy patkóalaku tornya. Ugyancsak bemutatásra kerül a klarissza kolostor temploma ill. a kolostor egy részlete, és a Lajos utca 158. emeletes középkori épület. (Ábrák: 4-5) 35