Budapest Régiségei 24/1. (1976)
PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Csorba Csaba: Pest városfalának vázlatos története 349-368
Budának már korábban megépült egyes külvárosait övező fala, amely a belső várostól a Széna térig húzódott (itt egy része ma is látható), majd a Mártirok útja mentén húzódott a Dunáig. D-en a Várkert kioszknál is fal zárta le a területet. 44 így Buda város fallal körülvett területe a hegyen lévő 28 ha-os részt is beleszámitva 111 ha-ra nőtt. Ez azt jelentette, hogy Buda nemcsak lakóinak számát, hanem területét tekintve is az ország első városa volt. Kiterjedés dolgában csak Sopron vetekedhetett vele (106 ha), a külső városfalak határolta területet tekintve. Az Ofner Stadtrecht, Buda város XV. század eleji jogkönyve a falak őrzését is szabályozta. Minden városnegyedet külön őriztek, a kapukat, tornyokat valószínűleg a céhek védték (erre utalna a Halászbástya neve is). Az örökös ill. végrendelet nélkül elhaltak vagyonából a városra háramlott javakat a falak javítására forditották (205. sz. ). 4 ^ A polgárok mellett fogadott zsoldosokkal is őriztették a várost. A városi védelmi kiadásokra az épen megmaradt felvidéki városok (Bártfa, Eperjes, Pozsony stb. ) levéltárai értékes adatokat tartalmaznak. A XV. század elején kezdik meg Kolozsvár erődítését, Kisszebenét, Zsolnáét stb. így alakult ki fokozatosan az a gyakorlat, hogy szabad királyi város csak az lehet, amelyet kőfalak vesznek körül. Ezt kodifikálta a magyar középkor legjelentősebb jogi alkotásában Werbőczy István: "Est autem civitas, domorum et vicorum pluralitás, moeniis, et praesidiis circumcincta necessariis, ad bene, honesteque vivendum privilegiata. "4 ' A pesti városfal épitési időpontjának meghatározásánál azonban mégsem könnyű a helyzetünk. A gyakorlat szerint ugyanis a szabad királyi városi cimet csak fallal körülvett város kapta meg, de ez kétféle képpen történhetett. Vagy a már felépült falakról szóló jelentés után kapták meg a kiváltságlevelet, vagy előbb készült a kiváltságlevél s utólag kötelezték őket fal építésére (esetleg megkezdett, de abbamaradt épités folytatására). Pest a XV. század második felében két lépcsős fejlődéssel vonta ki magát Buda gyámsága alól. 1443-57 között elérték hattagú, 1478-79 között a tizenkét tagú városi tanács választásának jogát, s ettől kezdve mint az ország második városát emiitik.48 A már emiitett 1493-as adat és a hattagú tanács állitása közötti időre tehetjük Pest város falának megépülését.Természetesen ezt a viszonylag tág időszakaszt jó lenne szükiteni. A kb. 2 km hosszú kőfal, kapukkal (3 kapu), tornyokkal (bástyákkal) kőbányai kőből épült, s az épitési folyamat bizonyára legalább egy-két évtizedet igénybe vett. Logika i utón természetesen lehetne az általunk megadott közel fél évszázados időhatárt szükiteni, de bármiféle tetszetős elméletet is állitunk fel, közvetlenül nem áll módunkban bizonyitani.^z eddigi szakirodalom ugyan egységesen már 1471-ben elkészültnek tekintette a városfalat, de -bármilyen sajnálatos - ez csak "csinált" adat, a valóságban semmi alapja sincs. ^ Pest területe mindenesetre a középkor végi városfallal 55ha-ra nőtt az addigi 2 3 ha-ról, területe igy is csak fele Budáénak. K-i része - erre mutat az idézett 1512-es adat a falakon belüli vásártérről - nem volt beépitve (a középkor végén hazánk egyik legnagyobb állatvására volt Pesten). Pest ezzel a közepes területű városok közé sorolható. (Igaz, kiterjedt külvárosai voltak, mint Oláh Miklós is irta). A pesti városfal mint erődítmény első formájában meglehetősen homályosan áll előttünk. Voltaképpen csak nyomvonala és a falak pártázatának alakja ismert. A pártázatok tökéletesen egyeznek a kolozsvári fallal, melynek egy szakasza a Szabók bástyája (Bethlenbástya) mellett épen megmaradt. Tanulmányunk I. részében már a falat leirtuk, igy erre nem térünk ki újra. Van viszont egy fontos kérdés, hogy a tornyok-bástyák milyenek lehettek. Erős ugyanis a gyanúnk, hogy a török kori és XVIII. századi metszeteken, térképeken látható bástyák-tornyok nem (ill. nem mind) XV. századiak. Ha megnézzük a még épen álló középkori városfalakat más városokban vagy ahol nem áll, régi térképeket, metszeteket, a pestinél sokkal gyengébb középkori falakat találunk. Nagyszebennek magas négyszögű tornyai voltak a középkorban, Selmecbányának már ágyutornyai is, ugyanígy Besztercebányának. Podolinnak és Pozsonynak félkörös tornyai voltak, Eperjesnek és Kisszebennekis, Bártfán patkó alakú tornyokat találunk, Lőcsén és Késmárkon négyszögeleteseket. Nagyszombat kis négyszögletes toronyszerű kiugrásai atéglafal síkjából egészen kezdetlegesnek tűnnek. A kapuk többsége négyszögű kaputorony, amely félszélességben kiugrik a falból. Trencsénben, Bártfán és Késmárkon valamint Pécsett a várat és a várost összekötő falszakasznál találunk barbakános kapumegoldást. De ezek a barbaká356
