Budapest Régiségei 24/1. (1976)
PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348
66. LuxK. , i.m. 1933. 27-29. 67 ' Nagy T. , i.m. 1950. 360. 68. Bertalan V., i. m. 1945. (középkori falak) 69. A régészeti metszetben a tüzelőteret jelző faszenes csikók között a belső tér padlójának felujitásából származó agyagcsikok vannak, ezek legalább 3-4 átalakitást, felújítást jelentenek. Az egyes periódusok időtartamának meghatározása elég nehéz, de a jelenségek alapján fel kell tételeznünk, hogy a kemence több évtizedig működött. 70. A leletmentés eredményeiből nem derült ki, hogyan alakitották át a kemencéhez tartozó kőfalak egy részét, nem lehetett megállapítani azt sem, hogy a későbbi középkori szintek és falak milyen kapcsolatban voltak egymással. 71. Az épületegyüttes maradványait világi épületből származóknak véljük, mert a torony helyzete a körülötte lévő falakhoz viszonyitva kizárja a templomtorony lehetőségét. Feltétlenül alapos kutatásra lenne szükség ezen a környéken, mert az egész középkorban jelentős épületről van szó, amely a középkori városkép és főtér egyik jellegzetessége volt. 72. Nagy L., i.m. 1946. 44-45. 55-56. képek. 73. Bertalan V., i. m. 1945. 477-478. 7. kép. 74. Bónis É., Leletek a Fővárosi Képtár kertjéből. Bp. R. 15 ^(1950) 389-399. Nemeskéri J., A Fővárosi Képtár kertjében feltárt XI. századi sirok embertani leleteinek vizsgálata. Bp. R. 15 (1950) 401-415. 75. Nagy L., i. m. 1946. 45. 76. Györffy Gy. , i.m. 1973. 283. 156. kép. 77. A tatárjárást követő időszak emlékei közé tartoznak a Curia utcai edények, az egyik XIÍI. sz.-i nagyobb fazékon jól felismerhetők a késő Árpád-kori kerámiamüvesség technikai jegyei. Holl I., Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszeréhez. Bp. R. 17 (1956) 14. kép. Ugyancsak ebből az időszakból származik a Martinelli tér 7, sz. (Szervita templom és rendház) területén előkerült leletek egy része is. Höllrigl J., Árpádkori kerámikánk. Arch. Ért. 44(1930). 157-158. 100. kép 2. 78. A városfalon kivüli leletegyüttesek közül a Vármegye ház utca 7. szám alatti a legjelentősebb. Holl I., i.m. 1956. 10. kép. A Bástya utcában Garády Sándor feltárásából került elő néhány darab. Garády S., i.m. 1943. 430. 79. A római patkóalaku torony kitörőkapujának elfalazását Nagy Lajos XII. századinak vélte, és a castrum területén élt bolgárok épitették. Nagy L., i.m. 1946. 102, 80. Holl I., Középkori kályhacsempék Magyarországon I. Bp. R. 18.(1958)219. 24. kép. 81. A pesti középkori városháza helyéről nincsenek adataink. A török uralom alól való felszabadulás után a plébániatemplom mögött kijelöltek egy épületet városháza céljára, amely valószinüleg középkori eredetű volt. A város később a kijelölt épülethez csatlakozó két sarokházat is megszerezte, amelyek szintén középkori eredetűek lehettek. 1702-1710 között átépítették ezt a három épületet, igy alakult ki a XVIII. sz. második felére a P.K. Vasquez metszetéről ismert pesti városháza. Nagy L., i.m.19 75.231 -2 32.67 .kép. 82. A belvárosi templom keleti oldalán előkerült falakat esetleg a plébániához kapcsolódó épületek valamelyikével azonosították, vagy más középület, rév vámhivatal maradványainak tekintették. Bertalan V., i. m . 1945. 476. A XVIII. sz. -i pesti városháza épitéstörténeti adatait ismerve az 1944-ben előkerült falak a XVII. századvégi 3 kőház valamelyikéből is származtathatóak, amelyek inkább gazdag pesti polgárok, esetleg Pesten élő földesurak kőházai lehettek. 83. Kubinyi A., i.m. 1973. 14. 84. Bécs, Ujbécs, Bécsvára a középkori Pest közvetlen szomszédságában a város É-i, vagy ÉK-i felén alakultak ki. Ha sikerülne meghatároznunk a helyüket, az észak-pesti határ 340
