Budapest Régiségei 24/1. (1976)
PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348
JEGYZETEK 1 * Rómer F., A régi Pest. Pest 1873. 2. Nagy L., Pest város eredete. (Előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról.) TBM, III. 1934. 13-18. - Nagy L., Az Eskü-téri római erőd, Pest város őse. Bp. 1946. - Nagy T., Római Kőemlékek Transaquincum területéről. Bp. R. 15(1950). 359-361. 3. Friedreich E., A budapesti piarista telek története, Bp. 1914. 4. Némethy L., A pesti főtemplom története. Bp. 1890. Lux K., A budapesti belvárosi plébániatemplom. TBM. II. 1933. 1-31. Gerő L., A pesti belvárosi plébániatemplom. Bp. 1956. Bertalan V., A belvárosi plébániatemplom mellett folytatott ásatások 1944 nyarán. Bp. R. 14. 1945. 469-489. 5. A belvárosi régészeti kutatások legnagyobb részét Feuerné Tóth Rózsa végezte, kutatási eredményeit feldolgozásra a rendelkezésemre bocsátotta. Baráti szívességét itt köszönöm meg. 6. A későközépkori pesti városfal megmaradt részleteinek tudományos feldolgozása Csorba Cs., végezte el, tanulmánya e kötetben. 7. Jankovich M. , Pesth Várossának hajdani helyheztetése. Tudományos Gyűjtemény. 1817 X. 57-64. 8. Feuerné Tóth R., leletmentése. Bp. R. 20 (1963) 551. 9. A budai királyi palota legkorábbi várfalainak alsó részét is szabálytalan alakú márgás kövekből készítették, de a falsíkot itt is egyenletes felületűvé alakították. Gerevich L., A budai vár feltárása. Bp. 1966. 29. 10. Schoen A., A pesti szervitatéri Mária szobor. TBM. 3. 1934. 157-159. 11. Jankovich M. , i.m. 59-61. 12. Jankovich a korai városfalból csak a Ferenciek terén figyelte meg a hozzá kapcsolható árkot, kőből épített falakat itt nem látott, de helyesen Ítélte meg a falak irányát, a ferences templom közelében irta le a fal DNy-i irányba való fordulását, a többi részlettel nem folglalkozott. Jankovich M., 59-61. 13. AtemplomD-i hajófalának kutatását s később a Molnár utcai leletmentést Feuer Istvánné végezte. A Molnár utcai bécsi fazék ltsz. : 66. 491.1. 14. Rómer F., 1973. 72. 6. kép. Bergh Károly csak a kápolna földszintjét mérte fel, elkészítette az alaprajzát és építészeti metszetét. Jó állapotban találta a boltozatot, felmérte és lerajzolta a bordaprofilt is. 15. Az összefoglalás Feuer Istvánné régészeti dokumentációja alapján készült. BTM Adattár. 16. A csatornaárok mélyítése során a kemence jelentős részét megsemmisítették, csak az árok K-i oldalában kapott metszetet vizsgálhattuk. A kemence rendkívül nagyméretűnek tűnik, bár ez adódhat abból is, hogy a kapott metszet átlósan szeli át a kemencét. A kemence többszöri átépítését a vastag, faszenes rétegek tanúsítják, talán a legutolsó átépítés alkalmával készültek a sütőteret övező kőfalak és a tüzelőtér zárófala. A kemence padlóján római kori cserepeket és Árpád-kori edénytöredékeket találtunk. Legjelentősebb egy XIII. sz. -i fazék, töredékeinek elhelyezkedése szerint nem apró darabokra törve tapasztották be a padlóba, hanem egészben, hogy valamilyen különlegesebb ételt készíthessenek benne. (Ltsz. : 74. 245.1) A többi töredéket egy csomóba, egymás mellé tapasztva a kemence szája közelében találtuk. A padlóra omlott, vörös paticsréteg a 334
