Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

derfalon boltozatinditást is megfigyeltünk. Pontos mérést nem végezhettünk, mert a gödör beomlott. Kiegészitő adatok szükségesek, hogy ennek az épületrésznek pontos rendeltetését meghatározhassuk. A Ny-i fal a kövezett aljig kváderboritásu volt. A torony belső terének É-i oldalán folytattuk a kutatást. A Ny-i sarokban 260 cm mélységig dolgozhattunk, eddig a mélységig a torony É-i f

ala kváderboritásu volt. 164 cm mélységben, a középkori ut és járószinten, a kváderfal 25-30 cm-es kiugrással folytatódott lefelé, A sarokban a felvonó hid falba csatlakozó keresztgerendájának a helye is látható volt. Az ide helyezett gerenda átmérője 25-30 cm lehetett. Az É-i fal középső szakaszán kiásott 470 cm mélységű árokban nem találtuk meg a fal alját. Ezen a falszakaszon beépített palánkok nyomai bukkantak elő, a habarcsba kötött farostmaradványok segítségével méreteik is meghatározhatóak, szélességük 30-34 cm, vastagságuk 8-12 cm volt. A palánknyomok a kutatóárok aljáig követhetők voltak» A K-i sarokban nagyon megrongálódott a fal síkja, de az egész É-i falon nyomokban követhető habarc s kifolyást itt is ugyanabban a magasságban találtuk meg, mint a Ny-i falon lévő boltozatinditás alját. A torony K-i fala 275 cm szélességben indult az É-i falból. Külső oldalán kiásott árokban 451 cm mélységben elértük a fal alját, 405 cm mélységben a hozzá csatlakozó támpillér alapozásának az alját. A K-i fal déli irányban 160 cm távolságban elkeskenyedett, 90 cm szélességben folytatódott tovább. így 200 x 300 cm-es téglalapalaku előtér alakult ki. A DK-i sarokban ujabb kutatóárkot ástunk, amelyben 457 cm mélységben elértük a farkasverem kikövezett alját. A külső oldalon a szembenlévő sarokhoz hasonlóan megtaláltuk a támpillér belső oldalát, itt mélyítésre nem nyílt lehetőségünk. Az ÉK-i támpillér egyik oldalán értékelhető régészeti metszetsort kaptunk. A támpillér szintjét 244 cm mélységben a kváderkő borítás kezdete jelentette. Ehhez a szinthez csatlakozott egy 20 22 cm vastag, zöld, vizi üledékes homokcsik, amelyet a vizesárok üledékének tekinthetünk. Ez az üledék csak kis szakaszban jelentkezett, enyhén lejtett a Calvin tér felé. Felette kevert, régészeti leletek nélküli homokos feltöltés volt, amelynek a felső határát a támasztóvasaktól nem láttuk. A toronybelső D-i felében nem dolgozhattunk, mert valószínűleg a D-i' falhoz csatlakozik az a modern csatorna, amely K-Ny-i irányban áthalad a kaputorony belső terén, a jelenlegi munkagödör támasztóvasai ebbe a csatornába kerültek. Reméljük mögöttük sértetlen falfelületeket találunk, s mind azokat a kapurendszerre vonatkozó adatokat, amelyek bizonytalanok az É-i falon, jobban megfigyelhetjük. A kaputoronyhoz tartozó rondella szinte teljesen megsemmisült az uj és legujabbkori építkezésekkel. Egyetlen jelentősebb csonkját sikerült felmérnünk a kaputoronytól 2 méterre, ÉK-i irányban. A rondella alapozásának alja 4, 8 m mélyen volt, az erősen megcsonkított falszakaszt csak 180 cm szélességben mérhettük fel, a falszélek mindkét irányban megsemmisültek, s a rondella falának vastagságára csak más analógiák segítségével következtethetünk.

44 (89-90. ábra) (309-310. kép) 38. Bp. V. Bástya u. 17-19-21. - Királyi Pál u. 13/b. Ezen az összevont telektömbön a városfal majdnem 30 m hosszúságban maradt meg, legnagyobb magassága 8 m, a mai udvarszinttől átlag 6, 3 m magasságban látható.

45 A falszakasz feletti 9 pártafog a jellegzetes lőrésekkel majdnem teljes, csak a legfelső fedőkövek hiányoznak. A pártázat belső, középkori falsíkja sértetlen, a városfal lefaragását a gyilokjáró szintjénél kezdték meg, csak egy keskeny, 1,4 m-es szakaszon maradt meg a városfal egész, középkori belső falsíkja. Ezen a szakaszon a külső oldalból is látható egy 5-6 méteres szakasz a Tolbuchin körút 16. sz. lebontás előtti ház szűk, kis udvarán. Itt a fal felületén helyenként téglatoldás látható, de ezzel együtt jómegtartásunak mondható a falsik szabályos kváderboritása. Az egyetlen teljes pártafogban sértetlen a keskeny lőrés, és középkori helyükön maradtak a pártafog rézsüs fedőkövei. (306. kép) 39. Bp. V. Bástya u. 9. A Bástya u. 9. sz. ház lebontása után a telek K-i határán előkerült a városfal 7, 30 m hosszú szakasza. A fal belső oldala előtt emelt egysoros újkori téglaréteg elbontása után pontosan előtűnt, milyen mértékben rongálódott meg ez a falszakasz. Az udvar szintjétől mért 5, 26 m átlagos magasságú falon viszonylag a pártázat maradt meg a legjobban, ép, belső, középkori falsíkkal. Két nyitott, és két zárt lőrés rekonstruálható. Ez utóbbiak felső részéből 70 cm-nyi hiányzik. A gyilokjáró magassága az udvar szintjétől 3, 99 m. Szintje alatt az 1 öl széles falból 1,2 - 1,3 méternyit lefaragtak, tehát a tűzfalban még 60-70 cm vastag falrészlet rejtőzik. A kőfal anyaga a városfal eddig megismert építőanyaga, kőbányai promontori kő. Az ép falsíkok vakolatlanok. (91. ábra) 326