Budapest Régiségei 24/1. (1976)

PESTI ÁSATÁSOK = EXCAVATIONS CONDUCTED IN PEST = RASKOPKI V PEST - Irásné Melis Katalin: Beszámoló a középkori Pest város területén végzett régészeti kutatások eredményeiről 313-348

lyitésénél elbontották, de a metszetből az árok Ny-i falában, kiderült, hogy kváderboritásu falszakasz volt, a későbbi periódust jelentő falaktól abban is eltért, hogy nem tartalmazott téglát, az alapozás alja magasabban, - 150 cm-en került elő, ami magasabb volt, mint a templom É-i oldalán lévő falaké. A bolygatatlan, agyagos, homokra épitett fal az árok Ny-i sarkában az árok falához képest ferde sikban haladt, közvetlenül a sarokban 85 cm szélességet mérhettünk. A fal teteje a mai modern útburkolat alatt - 55-70 cm-en jelentkezett. A falszakasz DK-i oldalán - 180 cm mélységig egy 60 cm széles beásás volt, amelyben szabálytalan alakú kövek és habarcsos föld volt. Ez a beásás átvágott egy 35-40 cm vastag kőporos réteget, amely az árok DK-i végében elvékonyodott. A kőpor teteje a felszintől 90 cm mélyen volt. A kőfal árokban mért hosszúsága 520 cm volt. Az árok ÉNy-i sarkában fordult É felé. (A 83. ábrán ez az V. sz. fal

. ) A Ferences templom É-i oldalán, a hajó K-i harmadában kiásott árokban is falrészletek kerültek elő. Ebben az árokban a ma álló templom alapfalának és a korábban épitett falaknak egymáshoz való viszonyát vizsgálhattuk meg. A ma álló templom északi, jobbára téglából álló alapfalát egy korábbi, épület elbontott falaira emelték. A szabálytalan kövekből épitett falban néhány tégla is volt. Ehhez a korábbi falhoz derékszögben csatlakozott egy 65-70 cm széles, 4 méter hosszú szabálytalan alakú kövekből épitett fal. Ez a fal az árok DNy-i sarkában derékszögben D-i irányban haladt a Károlyi utca felé. 58-62 cm szélességet mértünk, ez azonban nem az ép széleken mért adat. (VI. sz. fal.) A kábelaknát a mai járdaszinttől 2, 85 m mélységig ásták ki, ebben a mélységben még nem találtuk meg a falak alját. A felmérés után kiderült, hogy az V. és VI. sz. falak egymással párhuzamos irányban futnak, a külső falszélek közötti távolság 30 m. (83. ábra) •^* Bp. V. Városháza utca, Kossuth Lajos u. 2/b. sarok. Az épület jelenlegi homlokzata előtt egy kváderkövekből épitett ház 2,45 m széles, keskeny, téglalap alaprajzú traktusának maradványait tártuk fel. ÉK-i irányban 4, 2 m-re nyúlik a Kossuth Lajos utcai járda az úttest alá. A DNy-i zárófal nem került elő. A fal szélessége 45 cm volt. A kiásott aknában a fal alját nem találtuk meg, az újkori bolygatásban értékelhető régészeti lelet sem akadt. A falak középkori voltát egyrészt a falazás technikai jegyei, öntött fal kváderboritással, másrészt az újkori házak alaprajzi változásaiba be nem sorolható elrendeződése tanúsították. (83. ábra) 16. Bp. V. Váci utca 11/b - 13. sz. előtti úttest. Az 1810-es években a Váci utcai csatorna épitése idején a Régiposta utcánál előkerültek "egy 10 öl széles, általlagu gömbölyűséget és udvart formáló fundamentumok" amelyek a Régiposta utca Dunaparti végén álló Szinházi rondellával estek egyirányba. 25 1968-ban a Váci utca teljes hosszában, az úttest mindkét oldalán felújították a gázvezetékeket, s ezekben a keskeny, 1,2 m mély árkokban 3 helyen, a Váci utca 11/b. és 13. sz. előtt, és a Váci utca uttestének másik oldalán, a Váci u. 16. előtt átvágták az ebben a mélységben 4, 1 m széles falakat. A falak szélét pontosan láthattuk, azonban azt, hogy a falsik ívelt volt-e vagy egyenes, nem állapíthattuk meg. A Váci utca páratlan oldala előtt a falak között É-D-i irányban 17, 6 m belső szélességet mértünk, ezt összevetve a Jankovich által mért 10 öl belső átmérővel valószínűnek látszik, hogy kör alaprajzú építmény alapfalait találtuk meg. Az elbontott falak tetejét a mai úttesttől 1,8 - 2 m mélységben találtuk meg, ugyanaz a barna, kevert földréteg borította, amelyet a Városháza utcában az I. sz. városfal felett találtunk, néhány eléggé jellegtelen későközépkori cseréptöredék, állatcsont és vasdarab volt benne. Ezt a réteget egy vastagabb, 40 cm-es újkorinak látszó planirozás fedte, és a modern úttest alapozása. (92/a. ábra) 17. Bp. V. Bécsi utca Kristóf tér sarok. Az úttest Ny-i felében kiásott gáz csőárkokban középkori falrészletek kerültek elő, a 2 m széles, 2, 5 m mély árokban 3, K-Ny-i irányban haladó, fal helyét rögzíthettük. A falakhoz csatlakozó rétegeket az újkori vezetékekkel elpusztították, hiteles helyekről középkori leletek sem kerültek elő. Az útkereszteződés által kialakult kis téren a gázcsőárok D-i végében feltárásra került falat egy középkori ház DK-i sarkának határoztuk meg. 26 (92/b. ábra) -^* Bp. V. Vigadó tér. A Duna Intercontinental szálló épitése idején, a volt Carlton szálló alapfalai között az egyik uj alapozási gödörben egy Dunára futó, középkori fal 3 méteres részlete került elő. A nagy kváderékből alapozott kőfal szintje alatti rétegben XV-XVI. sz. -i kerámiatöredékek voltak, szintje felett az akkori modern útburkolatig egységes, épülettör320