Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Bertalan Vilmosné: Óbudai klarissza kolostor 269-278
és zöldes andezit darabokat találtunk. A Ny-i folyosó alapfala édesvizi mészkőből készült (törtköves). A felmenő falrészen szabályos sarkoknál gömbölyű kövekből sorosan rakott falazat mutatkozott. Külső felületén durvaszemcsés vakolattal. A vakolat vöröses-barna, sok helyen erős égést mutat. A kősorok között falazó téglákból foltokban javitás látható. Erős égés nyomait tudtuk meghatározni a Ny-i kolostorudvar feltárt szakaszainál is. A D-i traktus Ny-i szakasza csak alapfalaiban maradt meg, ez fehér habarccsal kötött apró törtköves. Azonos falazásu a templom D-Ny-i saroktámpilléréhez toldott épület alapozása is. A kolostor ezen szakaszánál és a templom területén jól meghatározható volt, hogy a templom építésekor 1 m-nél vastagabb rétegben feltöltik a területet (70.ábra, G-G metszet). Ennek megfelelően a kolostoron belül egyes épületrészeknél átépitést és szintemelést hajtanak végre (105,55 Atszf. körül). Az uj épületrészeket már a megemelt szintnek megfelelően épitik, igy a keritésfal K-i oldalához épült szakaszban 105,10 Atszf.padlómagasságot találtunk. A kerengő folyosó és udvar szintje a második épitési periódusban is változatlan maradt (104, 60 Atszf. körül). A kolostor és templomon belül is XVI-XVII. századi átépités maradványait találtuk, melyeknél a középkori bontási anyagot használták fel (középkori padlótégla, falazótégla, kőanyag). Az épület szintje 105,81 Atszf. körül van. Feltételezhető, hogy a török megszállás alatt az Óbudán megmaradt lakosok használták a keritéssel körülvett nagyobb biztonságot nyújtó romos épületeket. A középkori kolostor szintje alatt XIII. századi É-D-i utat találtunk, melynek mindkét oldalán ház- és tüzhelymaradványok kerültek elő (291.kép,70.ábra E-E és F-F metszet). A XIII. századi település a késő római kori épületbe, illetve az ugyancsak É-D-i irányú római útra húzódik rá. A római kori É-D-i úthoz K-ről két K-Ny-i irányú ut csatlakozik épületekkel (104,85 Atszf.körül). Mindkét periódusú ut sárgás-barnás zúzalékos, kavics és kőrétegekből áll. A késő periódusú római épületek alatt egy nagyobb falfestményekkel és stukkóval diszitett épület részletei kerültek elő, melynek szintjét több helyen megtaláltuk (103,85, illetve 103 Atszf.körül). A templom D-K-i oldalán római kori réteggel keverten VII-VIII. századi avarkori és őskori kerámia került elő. A visszafoglalás utáni planirozáskor a középkori szintig kibontották az épületek falait. Az elbontott épület kőanyagát azonban nem közvetlenül a környék épitéséhez használták fel, mert a bontások és feltárás során nagyon kevés középkori faragyányt találtunk. A budai vár falainak helyreállítására, középületek, templomok épitésére évtizedeken át hordják el Óbuda falait. 8 A Fényes Adolf utca 31. pincéjének lejáratából bontottuk ki a templom egyik legjelentősebb részletét: egy torzfejjel diszitett zárókövet két nagyobb bordadarabbal. » (71. a-b ábra) A zárókő tárcsáján lévő maszk és borda nagyon közel áll a BTM anyagában Hb. 292 leltári számú zárókőhöz, melyről Csemegi Józsefe a Mátyás-templomi monográfiájában megállapítja, hogy a templom anyagából kiválik, eredeti helye ismeretlen, csak tévedés folytán kerül a Mátyás-templomi kövek közé. Készitési korát a XV. sz. elejére teszi. Szerintünk az óbudai és budai darabon lévő maszkok azonos kialakításúak, a levelek indítása, a szemek és száj megformálása, a levelek kiképzése hasonló. így a Hb. 292-es zárókövet az óbudaival azonos korúnak, 1350 körülinek véljük és feltételezzük, hogy a darab a Mátyás templom közelében álló 1 * Szt. László tiszteletére alapított kápolnából származik, melyet Ulving ispán építtetett. Alapításáról XXII. János pápa 1334. július 11-én kelt bullája emlékezik meg. A budai alapítás jóváhagyása négy nappal korábbi, mint az óbudai klarissza kolostor alapításának engedélyezése. Ha figyelembe vesszük, hogy Ulving (helyesebben Wulfing) ispán egyik veje a királyné harmincadosa és bécsi származású Ulving budai házában számoltak el a pápai tizedszedők, valami kapcsolatot tételezhetünk fel a két alapítás és azok épitőmühelye között. A klarissza kolostorban előkerült boltozati zárókő és bordával azonos borda és zárókövet publikált Csemegi József*2 az óbudai királyi, illetve királynéi vár anyagából. A Fényes Adolf utca 33. számú ház bontásakor az É-i mellékhajó harmadik oszlopalapozása és az újkori pince fala közötti épülettörmelékes rétegből körtetagos borda és heveder* 3 részletét bontottuk ki (72. a-c ábra). A Mókus utca 14. számú épület pincéjéből a templomhoz tartozó nagyméretű párkánydarabot(73.a ábra) és két római kori párkány részletét szedtük ki. A párkánydarab a templom D-i mellékhajójában a mellékhajó és a szentélyfal csatlakozásánál helyezhető el. 271
