Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Altmann Júlia: Újabb kutatások az óbudai királyi, illetve királynéi vár területén 249-255

ALT MANN JULIA UJABB KUTATÁSOK AZ ÓBUDAI KIRÁLYI, ILLETVE KIRÁLYNÉI VÁR TERÜLETÉN A Budapest III., Kálvin köz 2-3-4 sz. telkeken a ma álló református templom és parókia helyén és környékén a régészeti kutatások 1908-ban kezdődtek, *• majd 1923-ban, 1934-35ben, 1949-51-ben^ folytatódtak. Jelenleg az óbudai szanálási munkálatokkal párhuzamosan 1974-től kezdődött a kutatás a Kálvin köz 1-3-7 sz. telkeken. A feltárt romok a középkori királyi, majd királynéi vár maradványai. A várra vonatkozó történeti adatokat és az eddigi régészeti kutatások eredményeit röviden a következőkben foglaljuk össze. 4 Az óbudai vár épitését 1212 és 1301 közé helyezi a kutatás. Nem valószinü ugyanis, hogy 1212-ben a király közvetlen az uj vár vagy palota felépülésekor adományozta volna el a város területét a káptalannak. Ágnes királyné 1301-ben kelt oklevelében pedig már az óbudai királyi palota kijavitásairól, esetleg újjáépítéséről szól. Felépülésének oka elsősorban az esztergomi palota eladományozása volt. ^ Esztergom elhagyása és a budavári palota felépülése között egy ideig királyi székhely szerepét is betöltötte. * 1343-ban Nagy Lajos anyjának, Erzsébet királynénak adományozta, és ettől kezdve a középkor végéig a vár a hozzátartozó jövedelemmel együtt a mindenkori magyar királyné tulajdona volt. ° 1355-ben a birtokviszonyok rendezése céljából Nagy Lajos Óbudát kettéosztatja királyi és káptalani városra. A város északi része lesz a káptalané, a déli része pedig a királyé. E határjárás Óbuda topográfiai kutatásának egyik legfőbb forrása. * A leirás alapján a várhoz vezető ut a ferencesek kúriájától halad a királynéi majorság körül, a királyi colonusok házai mellett és kertjein keresztül, mig elérkezik egy árokig, mely a vár előtt van. Az árkot kettészeli egy nagy ut, mely Fehéregyházára vezet. Az árok két oldalán határjel van, melyek elválasztják az északra eső káptalani városrészt a délre eső királyi várostól. Majd ugyanez az ut a vár előtt elhaladva vezet le a Dunához. ? Feltételezhető, hogy a nagy épittető Erzsébet királyné óbudai palotáján is dolgoztat. Ugyancsak építkezésről ad biztos hirt 1425-ben Borbála királyné oklevele, melyben téglavetőket kért óbudai kastélyának épitéséhez. Az eddigi régészeti kutatások^ négyzetes, kb. 30x30 m-es szabályos vár alaprajzát mutatják. (65.ábra). A kváderes falsikból csupán keletre a templom apszisa és későbbi hozzáépítésként a csarnokfolyosó nyúlik ki. 1908-ban került elő a románkori, nagyjából négyzetes, kapukkal és belső oszlopkötegekkel gazdagon tagolt előcsarnokszerü helyiség, mely esetleg egy torony alsó szintje lehetett. Ettől nyugatra és északra megtalálták az épület kváderes burkolatú támpillérekkel tagolt zárófalait. Erre a nyugati, majd déli zárófalra épült rá helyenként a ma álló református templom nyugati és déli fala. A déli oldalon csatornarendszer is előkerült, mely esetleg fűtőrendszerhez tartozott. 32 . Budapest régiségei 249