Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina - Altmann Júlia: Előzetes jelentés a ferencesek temploma és a via praetoriától északra húzódó római kori épületmaradványok régészeti kutatásáról 233-247
104i*81 ni). b ! zt; a periódust dokumentálja. A barakképület D-i bejáratát a szintadatok alapján ekkor fálazhátták-bei vtehát az épületet D-ről határoló ? úttest s em f unkci on alhatott lovább.  VI. periódust a IV. sz. középső évtizedeit - egy sóderes járöszint képviseli a 105.03 Atszf m. -n a B-B/l metszetben. Ekkor alapozták az apszisos záródású serveruskori terem Ny-ie visszabontott l aláp*zárófalára a-polygonális záródású termet. Az -épület sokszögű záró; dásu . helyiségéhez tartozó habarcspadló maradványát az X-X/l" metszetét mutatja.(63.b.ábra) E helyiséget K-ről határoló nagyobb helyiség padlózatát igen megrongált állaDOtban megmaradt terrazzo. képezte. A polygonális záródásnál 20 cm vastag, feltolté s sel megujitották 10 ^cm/vastag terrazzoval a habarcspadlót, szintje már Atszf 105. 63 m.-n jelentkezett. A sokszögű záródású terem habarcspadlójának átvágásából az alatta húzódó szürke, kevert téglatörmelékes betöltésből, szürke, besimitott oldaltöredék és kétvájatos, zöldmázas oldaltöredék került elő.,1J . _ Munkahelyünk É-i felébeny az É-i KNy-i irányú úttest megmaradt-rétegei feletti szürke, kevert betöltésből AP IOVI.. f . bélyegtöredékes tegulátl^ és egy belül zöldmázas ferdén bevágott peremű tálka pereméi szedtük ki egy diszitett, besimitott, szürke edény oldaltöredékével e,gyütt. 19 (254-255. kép> ; Nagyon késői beásás maradványát dokumentálhattuk az X-X/l metszetben, melynek egy IV. sz. II. felére - pontosabban nem keltezhető kisbronzot és egy életnagyságú bronzból készült heroizált császár vagy istenszobor jobb lábbfejét 20 (257. kép) találtuk meg. Ez a sokszögű, épület a leletek alapján is II. Constantius idejében épülhetett, melyen a IV. sz. második harmadában - I. Valentiniánus alatt - megujitást végezhettek. A legfelső megemelést mutató terrazzo padozatának használata igy már a IV,sz. utolsó harmadára húzódik, sőt esetleg a V. sz. legelejére is, - de ezzel kapcsolatban már korhatározó lelettel nem rendelkezünk:. / V" " '..•.,, , - ~ ä A későrómai polygonális záródású középület kronologiailag szervesen illeszkedik a környéken ismert későrómai építkezések periódusaihoz. A Constantinusok korában a nagyobb fellendülés főleg a limes mentén figyelhető meg. 21 Óbudán ekkor épült a Raktár utcai cella trichora is a közeli három hajós bazilikával együtt. 22 A Flórián tér környékén a katonai középületbe húzódott a polgári későrómai lakosság maradványa a IV. sz. közepén. 23 A thermae maiores legkésőbbi te gúlái is I. Valentiniánus sál zárulnak. 24 Mindezek az adatok alátámasztják a régészeti megfigyeléseinket a sokszögű épület épitéstörténetére vonatko•' zóán is. • •'•'•-•' .* • * - *• ".=' A középület funkciójára nézve .felvetődött, a bazilika gondolata. 25 Szerintünk helyi viszonylatban a felmerülő igényeket az ittmaradt keresztény lakojsság számára kielégítette a közeli Vihar utcában, Raktár utcában és a Kiscelli utcában előkerült ókeresztény építmény is. 2° Ezenkívül a középület feltárt alaprajza még kevés ahhoz, hogy egy bazilikát feltételezzünk benne. Továbbá nem lehet figyelmen kiyüí hagyni, hogy munkánk során eddig egyetlen ókeresztény jellegű lelet sem került elő. .... vi, nAz ismert adatok alapján-fürdő,-ivillánem lehetett ezen a területen '-* így csak egy kultikus jellegű épületre gondolunk, talán a' fürdő közeiébén,'működő-Apolló szentélyre, mletly már a Severűsok korában elkészült és funkcióját legfeljebb a IV. s^. «végéig, esetleg a V. sz. elejéig megtartotta. Adataink vannak arra is,, hogy magán vaígy'fközépületeket kultikus célra is felhasználtak. 2' E Severus-kori^ valószínűleg kultikus jellegű épület korábbi periódusához tartozhatott a IV. sz, második felében elpusztult bronzszobor töredék is, /mely talári az épületben felállított isten ill. császárszoborhoz tartozhatott. .:,,.... >.,: -7*:r.v •.'!•• v : i- $•;-••••- II. *..i.-.-.v»''* ,: -. -n: ;. : '/• .«;/.< •••.-;:: ;>.Ü í-J A szanálási munkálatokkal, illetve közművesítéssel kapcsolatos földmunkák megfigyelése során a volt Vöröskereszt utca 14-21 sz. telkek helyén, a római kori kutatásokkal párhuzamosan középkori épületegyüttest tártunk fel. '•,.'-•' Az ásatások folyamán felszínre került középkori maradványok templom és hozzá É felé 'csatlakozó kolostors zárny alaprajzát mutatják. (62. ábra, -247-248-* ké£) 235
