Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30

2. / Egy későrómai - IV. századi - erődrendszer feltárása Aquincum története tekintetében teljesen uj eredményt hozott. Az ives falrendszer (a középkori Zwinger elődje) ebben a formában - megoldásban egészen szokatlan a római birodalom területén, bár kronológiai szempontból megnyugtatóan illeszthető be a valamivel korábbi és későbbi hasonló feladatot betöltő épitmények sorába. A középkori városmag miatt fontos, hogy ezen az erődön belül is több építési periódust figyeltünk meg. Tisztázandó tehát, hogy minént szűkült be a fallal körülvett település a római uralom legvégén, és hogy mikor vált katonai táborból a polgári lakosság mentsvárává. A fallal körülvett település két fontos középülete, a nagy magtár és a templom helyére is találtunk megfelelő utalást. További feltárásokhoz az Árpád fejedelem u. - Lajos u. (vagyis a plébánia templom és a zsinagóga közötti) térségében, valamint a már emiitett Polgár-tér körzetében, biztositottuk a műemléki bemutatáshoz kapcsolódva a további kutatás lehetőségét. 3. / A folyamatos lakottság kérdése Óbudán itt kapcsolódik a római kori település kutatásához, illetve az un. kontinuitás problémájához. A legkésőbbi római erőditmény falai között ugyanis a római közigazgatás megszűnte utáni időkre jellemző sártapasztásos kunyhókat, tűzhelyeket, kerámiát és egyéb használati eszközöket találtunk. A falon kivül kései sirok sorakoznak. A Calvin u. - Polgár tér - Fényes A, u. - között, valamint a Vörösvári u. - Bécsi ut közötti területen biztosítottunk e téma kutatásához további lehetőséget a műemléki bemutatáshoz kapcsolódva. 4. / A római városszerkezet legfontosabb csomópontjait az eltelt két év alatt rögzíteni tudtuk, vagyis: három egymással párhuzamos ED-i irányú, valamint ugyanennyi KNy-i irányú utcáét a város tengelyében és szélein. Három különböző rendszerű vízvezeték nyomvonalát, az egyiknek az elosztórendszerét és a két, egymástól kb. fél km távolságra lévő KNy-i irányú főgyűjtő csatorna ágát. A vízvezetékek és az úthálózat további kutatása a Szentendrei ut - a Vörösvári ut - a Bécsi ut rekonstrukciójához kapcsolódva biztosított. Amint a fentiekből is kitűnik a műemléki bemutatás a római kori település szempontjából sulypontos - lényegeset jelentő objektumok helyén máris folyamatban van. Lehetőség nyílik tehát arra, hogy a nem szakember, a járókelő is összefüggő képet kapjon a római kori városszerkezetről a romok bemutatása, vagy - szükség esetén - jelzésszerű utalása révén. Bemutatásra kerülhetnek pl. : a legiostábor három legfontosabb építési korszakából egy-egy (teljesen különböző tipust képviselő) kapuja; a/ négyszögű alaprajzú tornyokkal (Pacsirta u. ), b/ nyolcszögletű alaprajzú tornyokkal (Kórház u. ), c/ patkó alakú tornyokkal (Fényes A. u. ). A korai castrum falszakasza egy bástyával, vizesárokkal (Polgár u. ), a késői erődrendszer ives falszakasza egy bástyával,viz es árokkal (Fényes A. u. ), a késői erődrendszer ives falszakasza bástyákkal (Templom u. - Lajos u. ), szentély apszissal, porti eus sal kiképzett részlete (Vöröskereszt u. - Miklós u. ). A középületek közül a canabaeban: padlófűtéssel, mozaikokkal, falfestménnyel, stukkókkal, szobrokkal díszített épületek (Búvár u., Folyamőr u. ), fürdőszárny (Kő u. ). Ipartelepek közül: prések (Vörösvári u. ), téglavető, kerámia üzem, üvegfuvómühely (Bécsi ut). A közmüvek közül: viz vezeték részlete (Szentendrei ut, Gyürüu. ), csatornahálózat rendszere (Gyűrű u., Óbudai rkp. ), 22