Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Kaba Melinda: Az aquincumi aquaeductus pilléreinek 1975. évi kutatása : előzetes jelentés 225-232

KÁBA MELINDA AZ AQUINCUMI AQUAEDUCTUS PILLÉREINEK 1975. ÉVI KUTATÁSA /ELŐZETES JELENTÉS/ Az aquincumi polgárváros romterületével szemben, a BHÉV megállótól É-ra és D-re 510 m hosszúságban tártuk fel az aquaeductus 93 pillérét. * (60-61. ábra) Főként a Szentendrei ut K-i oldalán kiszélesedő M-l l-es főközlekedési ut épitési terveihez szükséges adatszolgáltatás miatt, rendkivül rövid, 3 hónapos határidő alatt kellett tisztázni a pillérek pontos nyomvonalát. Tekintettel arra, hogy a feltárás megindulása után váratlan és a munkát jelentősen akadályozó problémák adódtak, az ásatást ugy kellett megszervezni, hogy reflektorok mellett éjjel is dolgoztunk. Szükségessé vált az ásatás útjában álló elektromos és távbeszélő kábelek előzetes feltárása, ideiglenes áthelyezése, illetve kiemelése. Mindezek ellenére sikerült a vállalt határidőre a pillérek nyomvonalát rögziteni és adatokat szolgáltathattunk a tervezéshez. Ennek birtokában Topái József a FÖMTERV főmérnöke elkészítette az uj M-ll-es ut tervét, mely maximálisan figyelembe veszi a felszinre került pilléreket, és cca 300 m hosszúságban módot nyújt a bemutatásra. A terv szerint a Dunakanyar felé vezető K-i és az ellenkező irányú Ny-i uttestek szélessége négy sávosra épül. Közöttük az elválasztó sáv 9-13 m széles, melyben a pillérek megtarthatók és bemutathatok. A Ny-i utat lesüllyesztik a rómaikori járószintre, ami a mai ut magasságot figyelembevéve mintegy 2, 50 m mélyitést jelent. Egyedülálló, páratlan élmény lesz az észak fele menő kocsik utasai számára az ut magasságában megjelenő pillérek látványa, és az ellenkező irányból közlekedők számára pedig már a járónivótól kibontakozó pillérek és ivrendszerek. A terv módot és lehetőséget ad a pázsitos elválasztó sávban gyalogos szemlélődésre is. Óbudát ismerő Anonymus megemlékezik arról, hogy Árpád vezér amikor a Duna partjánál pihenőt tartott csodálkozott Attila király nagyszerű épitményein. Ezek a polgárvárosi romok és a még magasan álló és jelenlegi Rómaifürdőből kiinduló vizvezeték pillérei lehettek. 3 Nagy Lajos 1355-ben kelt határjáró levelében^ az első okleveles emlitést találjuk, a romokban heverő pillérekről és határjelzőül szolgáló falrészletekről. Bél Mátyás

5 a XVIII. szd. elején még elég nagy magasságban látta a vizvezeték maradványait. Marsigli^ 1686 évi visszafoglaláskori térképén ábrázolja a maradványokat. Érdekes adat, hogy a Műemlékek Országos Bizottsága 1878. -i"

7 ülésén elhatározták, hogy bizottságot hoznak létre a rendszeres ásatások szükségessége és az aquincumi pillérek megóvása érdekében. Műszakilag Foerk Ernő

8 foglalkozott az aquaeductussal.Leirja, hogy Zsigmondy Gusztáv vette fel a pilléreket először. A rajz csak a felszinen levő pillér részletekre vonatkozott. Az 1888. -i vasútépítéskor emelt vasúti töltés épitése alkalmával kiszedték a Szentendrei országút nyugati oldaláról a fölösleges földet, melynek során nagy számban kerültek felszinre pillérek. Ugyanebben az évben kezdték meg a Szentendrei vicinális sínpárjának fektetését, melynek építésekor már tekintettel voltak a felszinen is látható maradványokra és a sinek lehetőség szerint kikerülték a pilléreket. Ugyanez történt 1911-ben

9 a második sinpár fektetésekor. 29. Budapest régiségei 225