Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Pető Mária: Római kori sirépitmény és szentély darabjai Csillaghegyen 215-223

PETŐ MÁRIA RÓMAI KORI SÍRÉPÍTMÉNY ÉS SZENTÉLY DARABJAI CSILLAGHEGYEN 1974. szeptember - december hónapban a Budapesti Történeti Múzeum leletmentő ásatást végzett Budapest, III. (Csillaghegy), Árpád u. 6. sz. alatti telken. (111. ábra)Mivel a lelőhely területe magántulajdonban van, kertészetileg müvelik, teljes feltárást nem végezhettünk. A mai felszin alatt kb. 60 cm-re faragott köveket és állatcsontokat talált a bejelentő házigazda, Wagner Nándor. A kő, mint az a későbbi feltárások során kiderült, egy igen kopott római szarkofág fedél volt. Ez alatt ujabb, nagy méretű, faragott kövek kerültek elő. A szelvény rétegződése a felszintől számitva a következő volt: 1. 60 cm-ig humusz. 2. Alatta 60 cm vastagságban zúzott kövekből készitett kőpakolás, ebben a rétegben ÉNy-DK irányitásu, nagy faragott kövek voltak. 3. Ez alatt, az előzőekre merőlegesen, tehát ÉK-DNy irányban, ujabb nagyméretű kövek helyezkedtek el, szorosan egymáshoz illesztve. 4. A nagy kövek alatt zúzott kövekből készitett feltöltés, már a mai talajvízszint alatt. A gödörből igen sok, apróbb, épitészeti tagozat, őrlőkő darab, kőtál és mintegy 30 darab nagy méretü,diszesen faragott római kőemlék került elő, A kövek alatt sok korhadt fadarab és csigamaradvány volt. A leletanyagban 2 db kisebb, római tegulatöredéktől eltekintve XIII-XV. sz. -i kerámiai anyagot találtunk, állat csont anyaggal keveredve. 1 A faragott kövek eredeti funkciójuktól eltérően, másodlagos helyzetben kerültek elő. Ez a körülmény és a középkori kerámiaanyag arra engednek következtetni,hogydiszes római sirépitményt, vagy szentélyt szedtek darabokra a középkor folyamán és mocsár feltöltésére, ut, vagy gát építésére használták fel ennek darabjait. A terület az egykori óholocén Dunaág medrébe esik, mai napig is rendkivül vizenyős terület. Csillaghegy és környéke a középkorban lakott volt, a közeli HÉV állomás területén XIII. sz. -i templomot találtak, 3 és az Árpád-kori oklevelekben emiitett Kissing területe sem esett messze lelőhelyünktől. Kérdés, hogy az a római épitmény, amelynek köveit elhurcolták, hol feküdt? Csillaghegy római korára kevés adatunk van, az őrtornyok a Duna parton helyezkedtek el. * A csillaghegyi lelőhelyü, sajnos közelebbről ma már nem lokalizálható I. sz. -i katonai sirkövek alapján kora-római temetőt tételezünk fel ezen a területen. Póczy Klára szives szóbeli közléséből tudjuk, hogy a strand forrásai közelében keleti származású istennő szentélyét találták meg. Békásmegyeren és környékén római villa rusticákat tártak fel, tehát a hely római lakottsága elvitathatatlan. Tudjuk, hogy a római építményeket a középkorban előszeretettel szedték szét, s gyakran egész távoli helyekre is elhurcolták, igy példaként említhetjük az intercisai, gorsiumi stb. köveket. Minthogy azonban ilyen hatalmas méretű köveket még a mai technikai lehetőségek mellett is nehéz megmozgatni, feltételezhetjük, hogy a közelben álló római épület anyagát használták fel a középkor folyamán. 215