Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Festett párkánytöredék Óbudáról 185-191

JEGYZETEK 1. L. sz: 73.9.84. A lelőhelyre vonatkozóan ld. Nagy T: Arch. Ért. 100 (1973) 263. A párkány közlési jogáért itt mondunk köszönetet az ásatónak. 2. Kabdebo Gyt Az épitőmüvészet az ókorban. Bp. 1903. 313.; F. S. Meyer Handbuch der Ornamentik (Leipzig. 1927/46.; a levélmotivum architektonikus szerepéről: Zádor M: A magyar románkori épületornamentika kialakulása. Bp. 1960. (kézirat) 45. ; Kiss A: BMHB 30/1967/86-87. 3. L. sz: 73. 9. 76. Magassága: 53, 5 cm, szélessége lent 35 cm, fent 28, 5 cm. A geisontöredék két rövidebb és hátoldalát simára faragták, ezek már valószínűleg a másodlagos felhasználás nyomai. 4. Általában a koszoruzópárkányról: W. Lübke: Geschichte der Architektur. I. /Leipzig. 1884/273-276.; A térbeli szerepéről: Hajnóczy Gy: A térszemlélet fejlődése az ókor építészetében (Bp. 1965) 258-259. a párkányprofilokról: Ua.: ÉKTK 6/1962/120.; többek között az augustuskori Concordia templomról: P. Gusman: L' art décoratif de Rome. én. I. köt. 58. t. ; Vespasianus templomáról: J.Durm: Handbuch der Architektur II. (Stuttgart 1905) fig. 444; a bresciai Vespasianus templomról: Kiss Á: BMHB 6/1955/5-12.; Titus diadalivéről: H. Plommer: Ancient and classical Archtektur (London 1965) 307.; Domitianus fórumáról: F. Noack: Baukunst d. Altertums (Berlin é. n. ) 77. Taf. a traianuskori Venus Genetrix templomáról: A.Boethius J. B. Perkins: Etruscan and roman Architekture (Baltimore 1970) 124. kép., még megemlíthető az ostiai claudiuskori Roma-Áugustus templomáról származó geisontöredék: G. Calza; Civilta Roma 18 (1940) 35., és a traianuskori pompeii faragott párkánytöredék: V. Spinazzola; L' arti decorative in Pompei. (Milano 1928) 25. kép. 5. K. Boetticher: Die Tektonik der Hellenen. (Berlin 1874), lótuszra: Steier cikke in PWRE XIII (Stuttgart, 1927) 1515-1526.; rozettára: G. Streng: Das Rosettenmotiv in der Kunst und Kulturgeschichte (München 1918) 41., a hadrianuskori római épitészeti ornamentikáról: E. Strong: PBSR 21(1953)120-132.30. tábla, e. kép. ; 31. tábla, b-c. kép.; 35. tábla, a-b. kép. 6. Kiss Á: BMHB 6/1955/76. - Ezúttal itt mondunk köszönetet Kiss Á.-nak szivestanácsairért. 7. E. Espérandieu: Recueil general des bas-reliefs statues et bustes de la Gaule romaine. Glanum: XV. köt. (Paris 1966) 22. tábla., Glanum: U. az. : op. cit. 8715-8. sz., Malain: U. az. : op. cit. IV.

köt. (Paris, 1911)425. 3564-5.sz., Avenches: U. az. op. cit. VII. köt. (Paris, 1918) 97.5411.; Neumagen: U. az. : op. cit. VI. köt. (Paris. 1915) 354. 5153. sz.

, Merten: U.az.: op. cit. V.köt. (Paris, 1913) 454-7,4425.; Ae. Kloiber: Die Graeberfelder von Lauriacum. Ziegelfeld. Linz. 1957. IV. tábla, l.kép. ; J. Klemenc-V. KolsekP. Petru: Antiëne grobnice v Sempetru. Ljubljana. 1972. -összeállithatóak: 57. tábla 69. sz., 57. tábla 87. sz., 58. tábla 94. szám, 63. tábla 188. sz., 77. tábla, 602. sz., különálló darabok: 62. tábla 171. sz., 71. tábla 454. sz., 455. sz., 73. tábla 475. szám. P. Sticotti: Die römischen Stadt Doclea in Montenegro. (Wien. 1913) fig. 48. 62. 8. V.o. 7,j-ben a malaini analógiát. 9. F. Olck cikke in PWRE V. (Stuttgart 1905) 2027-9,2051-3,2063-4., ez a stilizált akanthuszlevél motivum egy sófiai épitészeti tagozaton: E. Kalinka; Antike Denkmäler in Bulgarien. (Wien. 1906. ) 8. fig. 10. alsó ábra. 10. Erdélyi G: MM 11/1947/12. 23. j. ; Nagy T: Bp. R. 22 (1971) 132. 11. L. Balla-P.Buocz T-Z. Kádár-A. Mócsy-T. Szentléleky: Die römischen Steindenkmäler von Savaria. (Bp. 1971) Nr. 233-B. 187. ; Erdélyi G; Arch. Hung. 33/1954/75. tábla 1. kép. 12. Kiss Á; A pannóniai római épitészet diszitőelemei. Bp. 1953. Kézirat. 31. 182-185., a pannoniaiakról: U.az. : op. cit. 186-189., A MNM-ban őrzik az alábbi ismeretlen lelőhelyü diszitett párkányt: L. sz: 67. 34.1. - itt őrzik az ugyancsak az üllői gazdagon faragott párkánytöredéket. L. sz: 4.1938. 187