Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Festett párkánytöredék Óbudáról 185-191

SZIRMAI KRISZTINA FESTETT PÁRKÁNYTÖREDÉK ÓBUDÁRÓL A III. Vöröskereszt utca 10-12-vel szemben húzott kutatóárok ujabbkori elplanirozott bontási rétegéből - 100 cm mélységből egy sarokpárkány-töredék került elő.

1 (202. kép, 200. kép. ) Anyaga: sárgás, puha mészkő okkersárga festéssel. A geisontöredék 61 cm magas, rövidebb oldala: 138 cm, a hosszabbik oldala; 151 cm. A simára faragott lapos tagozatot, mely 44, 5x37 cm méretű még egy felső építészeti elem (architráv, friz) illeszkedését szolgáló 12 cm széles vájattal rendelkezik. Követi egy 4 cm magas asztragal motivumos pálcatag. Ezen már láthatóak a markológéptől származó sérülések, melyek átterjednek a párkány többi alkotóelemére is. A következő 19 cm magas hornyolatra vésték rá a lágyabb, itáliai, nyugati típusú^ legömbölyített szélű, ötágú akanthuszleveleket, melyeket fent egymástól hegyes kis levélkék választanak el. A párkánytöredék hosszabbik oldalát nagyjából egyenlő elrendezésben átl. három osztatu hat, rövidebb oldalát pedig azonos osztatu, de öt levéllel diszitették. A sarok-akanthuszlevél két oldalán hosszúkás, fent kiszélesedő, legömbölyített szélű, lótuszlevélre utaló ornamens jelentkezett. A felette kiugró hasábszerü postamens keskenyebb oldalán a konzoltagok háromágú akanthuszleveles alsó része látható. Itt a konzoltagok alsó levéldiszei között, a feljebb kiképzett kazetták méretével párhuzamos felületre 12 águ stilizált akanthuszleveleket (szélessége: átl. 21-23 cm,magassága átl: 9-10 cm) -, a geisontöredék rövidebb oldalán pedig egy helyen kis rozettát faragtak. (8x7, 5 cm méretű) Ezután a 21 cm magas ujabb felület felső, belső lapját nagyjából 15x20 cm méretű kazettákra osztották. A sarok közelében elhelyezkedő kazetták mérete, továbbá a sarokdisz a teljes sérülés miatt nem rekonstruálható. Mindegyik kazettában négyszirmu rozettát faragtak, középen pontdisszel, a szirmok között egy-egy bimbóval. A kazettákat a belső, három oldalról 2 cm széles lépcsőzetes kettős párkány határolja. Ezen egy-egy akanthuszlevéllel díszített konzolfunkciót betöltő tagozat emelkedik ki, melynek felső része megrongálódott. Ezt a felületet követi egy keskenyebb pálcatag, majd a fenti kanellurasor mindkét oldalán átl. 10-10 nagyjából ép, hosszúkásra faragott, telt levélsor minta, feltűnően hosszú, keskeny belső mezővel és mellette a csepp (gutta). Ehhez a sorhoz csatlakozik egy pálca, melyből a következő összekötő tag 3 cm magas horonnyal kapcsolódik a laposra faragott, hosszú zárótagra, a szimára. A festett párkánytöredékünkön a kazettás beosztás dominál. Ezt a tipust tükrözi az aquincurni kőtár rendezése közben előkerült, ismeretlen lelőhelyü. keményebb mészkőből faragott festetlen kőpárkány is** (201. kép). A laposra megmunkált sík felületet követő 4,5 cm magas asztragalmintás pálcataghoz kapcsolódik egy 19 cm magas hornyolat, melyet a festett geisontöredékhez hasonlóan ugyancsak azonos kidolgozású akanthusszal és köztük, faragott hegyes levélkékkel diszitették. A következő tagozaton a kazettát ugyancsak kettős léctaggal határolták, belül többágú rozetta három levéllel. A kazetta felett húzódó postamens keskenyebb oldalán egy vízszintesen elhelyezett sokágú, stilizált akanthuszlevél-motivum, mely 8, 5 cm magas, csak öt ág maradt meg. A kazettát jobb oldalról egy 11x9, 5 cm méretű konzoltag zárja, díszítése teljesen letört. A rómavárosi profán és vallási jellegű épületek koszoruzópárkányai

4 tükrözik ezt az akanthuszleveles, konzolokkal rozettás kazettákra osztott, klasszikus mintakinccsel díszített több tagozatos tipust, melyek még a Hadrianus-kori építészet díszítőművészetében is továbbélnek, 5 a későbbi periódusban azonban már eltűnnek. A romavárosi kőpárkányokon 24. Budapest régiségei 185