Budapest Régiségei 24/1. (1976)

KUTATÁSTÖRTÉNET = HISTORICAL SURVAY OF THE RESEARCHES = ISTORIÂ ISSLEDOVANIÂ - Póczy Klára: Az aquincumi legiostábor és katonaváros romjainak a feltárása és a műemléki bemutatása 11-30

tezhető patkó alakú tornyokkal ellátott táborkapu került feltárásra, a kapuhoz csatlakozó D-i táborfal maradványaival és a kapun átvezető úttal. A kapuba II-III, századi sirköveket és IV. századi épületfaragványokat is befalaztak. 33 Szilágyi Jánosnak már korábban volt egy feltevése, miszerint a Constantinus-korban az előző kettőnél lényegesen délnyugatabbra feküdt volna egy uj tábor, amelynek semmi kapcsolata sem volt a korábbi castrummal. Véleménye szerint az uj tábor további jellemzője, hogy legalább a felére csökkentették a méretét (az előzőhöz képest), 3

4 Nagy Tibor ezzel szemben ugy látta, hogy a II, sz-i legiostábor a római uralom legvégéig funkcionált. 3

^ Az uj ásatások váratlan eredményei bizonyos fokig a két eltérő nézet különös kombinációját mutatják, A feltárások során kiderült, hogy a IV. század elején betömték a castrum keleti - ellenség felőli - oldalán a vizesárkot s a keleti táborfalat északi és déli irányban is meghoszszabbitották mindkét oldalon kb, 130-150 m hosszan. Ez az uj fal a korábbinál lényegesen monumentálisabb, 320 cm vastag, a betöltött viz es árkok helyén - nyilván statikai okokból roppant gondosan, lépcsőzetesen, kváderekkel alapozták, 36 A déli irányban futó falból nyugat felé (vagyis a fal külső oldalán) patkó alakú bástya ugrott ki. 37 A fal belső oldalához kőépületeket tapasztottak, amelyek az ÉD-i irányú lapköves útról nyiltak. A fal tehát egyúttal az utat is védte, amely hatalmas, patkó alaprajzú kaputornyok között futott ki az erődből. 38 A IV. sz-i erődfal a kapunál keletre, a Dunához fordul; érdekessége, hogy itt, a déli oldalon a patkó alakú bástyákat ives falszakaszok kötik össze. 3

^ Az északi oldalon az erődités rendszerének a vizesárkát és a falat kivülről szegélyező utat sikerült dokumentálni. 40 Mindebből kitűnik, hogy a későcsászárkorban a castrum praetoria frontját oly módon alakitották át, hogy a négyszögű tábor keskenyebb, Duna felé néző oldalához egy hosszabb, fektetett téglalap alakú területet kapcsoltak hozzá, s ezáltal még egy további, kb. 700 x 350 m-es területet keritettek be. Az igy keletkezett erőd formája - az eltérő méretek ellenére - roppant hasonlit a pannóniai limes-szakaszon emelt erőditett kikötőkéhez. 41 Mócsy András az erődsor épitését a Duna-Tisza közén húzott sáncrendszer kialakításával, illetve a ripa Sarmatica biztositásával hozza összefüggésbe, s Diocletianus idejére keltezi, 42 Soproni Sándor a "Daphne" tervvel veszi egyidősnek

43

; ebben az esetben Constantinus idejében került volna sor Aquincumban is erre a nagyarányú erődépitési munkára. Egyelőre az aquincumi leletekből is csupán az tűnik ki, hogy a vizesárok betöltéséből Diocletianus érem került elő, tehát a falat ennél később emelték. Megjegyzendő, hogy ennek a IV. sz-i erődnek a Dunához lefutó vizesárkát még a XVIII. század elején is látta és leirta Marsiglj4

4, s talán az a két római kori fal, amelyet 1756ban Matthey és 1877-ben Zsigmondy a kis Dunaágban mért fel, a kikötőerőd határfala lehetne"^ Minthogy a II. századi legiostábor K-i, vagyis az ellenség felőli oldalán a feltöltött vizesárok helyén az erődfalat raktárakkal beépitették (

Vöröskereszt utca - Polgár utca

) s már korábban beépitették a fal Ny-i oldalát a lebontott vallum helyén is, a táborfal tűzfal szerepét töltötte be. Ez a jelenség mutatta, hogy a IV, század második felében a korábbi táborfal hadászati funkcióra nem volt többé alkalmas. A IV. század közepe után a II-III. századi tábor település-szerkezete is alapvetően megváltozott. Az uj épületek, mint pl. apszisos épületek (a Vöröskereszt utcában, a Miklós és Polgár utcában

) a korábbi főforgalmi utak eltorlaszolásával, illetve a lebontott kaszárnyák helyén álltak. További támpontul szolgál a kronológiához, hogy a legkésőbbi római kori temető az uj erőd körül terebélyesedett s kirajzolja a falak körvonalát. 4

^ Egy még későbbi időpontban (a téglákon kivétel nélkül mind Valentinianus-kori bélyeg van!) a leletek szerint már 380 után, a castrum északi részében, az erődfalon belül is temetkeznek. A lakott terület a Duna-parti castrum déli részére tömörült. 47 Érdemes megemliteni, hogy a szóbanforgó területre, vagyis a kései castrum déli felére zsúfolódtak össze a IV. század legvégére és az V. század elejére keltezett un. fűthető lakókunyhók is. Ugyanis már korábban megfigyeltük, hogy a Pacsirta u, - Kiscelli u. - Templom u. - Lajos utca, illetve az Árpád-hid feljárója között a romossá vált kőépületek egyegy J

obb állapotban maradt helyiségében, a római uralom végén igénytelen lakosság húzta meg magát. A nagyobb termeket agyagba rakott kőfalakkal osztották meg, egy-egy helyiség 16