Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Parragi Györgyi: A Bécsi uti ásatások újabb eredményei 163-169

A Nap isten kultuszát Caesar már ie. 46-ban bevezette, az ünnep középpontjában Sol és Luna tisztelete állott. Ünnepeik áprilisban, augusztusban s december 11-én voltak, vagyis az évszak változásával függtek össze. ' A császárkorban Vespasianus nagyméretű Sol szobrot állitott, e mellé Hadrianus felállitotta Luna szobrát is. Az I. sz. végén s a II. sz. elején Rómában mindkét istennek nagy kultusza volt, a bennszülött alapokra visszamenő SolLuna kultusz a hivatalos vallási életben is szerepet kapott.

lö Aquincum területén a kelta bennszülött réteg hatása még a római foglalást követő időben is erősen érezhető. Ez a hatás a kerámia anyagban is tükröződik. A Bécsi utón feltárt műhely megindulásakor még a kelta fazekasok diszitőelemeit használja. A bekarcolt hullámvonalas edények, vörös sávos edények a kelta izlés tükrözői, analógiájukat a tabáni telepen, s az I. sz. végére jellemző leletanyagban találjuk meg. A Nap kultusz tiszteletével öszszefüggő terracották gyártásával egyszerre elégitette ki a bennszülött Ízlésvilágot, s a hivatalos állami vallási irányzatot. A másik itt előkerült negativforma Dionysost ábrázolja. (178. kép) A töredék egy thiasost ábrázoló edény része lehetett. A töredék peremén gyöngysor diszités látható, Dionysos jobb kezét felemeli, baljában thyrsost tart, fején szőlőlevél koszorú, haja fürtökben vállára omlik. Köpenye bal válláról omlik alá, szabadon hagyva felsőtestét. Az ábrázolás pontos analógiáját megtaláljuk egy nápolyi reliefen , ahol hasonló tartásban láthatjuk az istent, aki jobb karjával szatirt ölel át, baljában thyrsost tart. Megjelenik ez az ábrázolási mód egy Bécsben lévő márvány kráteren^* is, a thiasosban résztvevő Dionysos fején szőlőlevél koszorú, a haj fürtökben omlik vállára, a ruhaviselés módja is hasonló a Bécsi utón előkerült negativéhoz. Bronzedényeken is visszatér ez az ábrázolási mód, mely a Hadrianus-i időkre jellemző. 22 A Dionysos negativ magasfoku plasztikai kiképzése, mely Aquincum területén az eddig ismert terracotta anyagban szokatlan, valószinüvé teszi, hogy készitője ismerte a fémművességben és a szobrászatban előforduló mintaképeket. A Bécsi uti és a Kiscelli uti műhelyek anyagában előforduló, s gyakran használt szőlőlevél motivumokat talán összefüggésbe hozhatjuk - e töredék előkerülése révén - Dionysos kultuszának virágzásával. A Bécsi utón 1970-1971-ben előkerült mühelyrész, mely a nagy kiterjedésű fazekastelepnek egy kis részét képezi, az előkerült leletek, s azok analógiái alapján Hadrianus korában működött. Ekkor épülhetett a csatorna és a vizvezeték is. Az ásatási metszetekben mindenütt jelentkező vastag égési rétegből arra következtethetünk, hogy az itt működő kerámiamühely tűzvész áldozata lett a II. sz. közepén. Ezután a kerámiagyártást abbahagyták, s a mesterek egy része valószinü a polgárvárosban telepedett le. Ezen a területen már csak a téglaégető kemencéket ujitották meg, s a téglagyártás folytatódott nagy ütemben. (Képek:156-178) 165