Budapest Régiségei 24/1. (1976)
ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Parragi Györgyi: Jelentés a Fényes Adolf utcában feltárt déli kaputorony ásatásáról 137-144
Az északi zárófal átlagosan 100 cm magasságban maradt fenn. A torony ÉK-i sarkánál végzett leásás szerint a keleti és északi fal egyszerre épült. (117. kép) Az ÉK-i falsaroktól 350 cm-re ágazott le a toronyrész nyugati fala. A torony nyugati falának alapozása is megegyezik a keleti toronyfal alapozásával. (120. kép) A nyugati toronyfalba szintén nagyméretű kváderköveket épitettek be. (121. kép) A toronyfal belső oldalához kut volt hozzáépítve. (122. kép) A nyugati toronyfal szélessége 250 cm. Az alapfal utolsó kősorain itt is mindenütt mészhabarcsos leöntés látható, valószínű, hogy a felmenő falak első kősorai mindenütt nagyméretű kváderekből álltak. A torony keleti falának külső oldalán, azzal párhuzamosan római ut került felszínre. Az utat kerékvető kövek szegélyezték. (123. kép) Az ut alapozása dunakaviccsal kevert agyagos rétegből állt, erre rakták a sóderes rétegbe helyezett kisebb köveket, melyeket utburkoló lapokkal fedték le. Az első periódusú ut belefut az É-i zárófalba, mikor a kaput építették ezt az utat már nem használták. (124. kép) Az első periódusú ut felett 16 cm-rel magasabban kezdődik a második ut alapozása. 20 cm vastag döngölt agyagrétegben fekvő nagyobb kövek fölött egymáshoz illesztett szabálytalan alakú kövekből álló alapozási rétegre fektették a nagyméretű utburkoló lapokat, (125-126. kép), melyek közül egyet az árok déli végében eredeti helyén találtunk. Az utón nagyméretű boltivkő feküdt, mely a kapuépitményhez tartozhatott. A második periódusú ut alapozási rétegének egy része, 90 cm szélességben belefut a kapu északi falába, mikor a kaput építették az utat elszükitették, s az ut egy részét felhasználják a kapuépitményalapozásul. (43. ábra) A kapu északi oldalához nagyméretű oltárkő, s egy 120x25 cm nagyságú kváderkő van hozzáépítve, (127. kép) melyből egy ÉNy-DK-i irányban haladó fal csatlakozik. A fal alatt vastag mészréteg húzódott. A falat 270 cm hosszúságban tudtuk követni, további szakaszát barokk pincével bontották el. A kapu alapozásához ferdén fekvő, nagyméretű, vastag mészhabarcs leöntéssel egymáshoz erősített köveket használtak, melyek több sorban szabálytalanul feküdtek. Az alapozás az egész kaputornyon belül itt a legerősebb. 1974-ben lehetővé vált a Fényes Adolf utcai úttest felbontása, s igy sikerült tisztázni a római ut szélességét és a keleti patkóalaku torony helyzetét. A munkát meghatározta egyrészt az úttest alatt húzódó modern gáz és vizvezetékcsövek fekvése, másrészt a még álló házsor a Fényes Adolf utca keleti oldalán. A ház fala mellett lemélyitve előkerült a patkóalaku torony kváderekből rakott felső sora, (kváder méretei: 59x58, 55x32 cm) a kváderek között mészhabarcsos kötőanyag volt, melybe kisebb kő és tégladarabokat is raktak. Ez a toronyrész mélyebben volt alapozva, mint a nyugati patkóalaku torony. Alapozási mélysége 160 cm volt. Ebből a szintből sok faszén maradvány között főleg piros festésű és szürke anyagú, II. sz. elejére keltezhető kerámia anyag került elő. A steril talajszintig az árok keskenysége miatt leásni nem tudtunk. A fal égett faszenes rétegre volt alapozva. A fal alapjába vízszintesen fektetett, s földbe rakott kövek közé habarcsot is kevertek, s nagyméretű dunakavicsot is beépítettek az alapba. A keleti patkóalaku torony É-D-i irányú falát több kutatóárokkal sikerült meghatároznunk, de a fal alapozásáig az előbb emiitett nehézségek miatt leásni nem tudtunk. A felmenő falak itt is sóderes leöntésü rétegen álltak, s nagyméretű kőlapokkal erősítették meg a kapu falát. A keleti patkóalaku torony teljes kiterjedését a Fényes Adolf utca és Dugonics Titusz tér sarkán álló ház lebontása után lehet meghatározni. Az elvégzett ásatás során kibontakozó alaprajz szerint egy későrómai erőd déli kapuépitményé állt itt a hozzátartozó patkóalaku tornyokkal. (129-130. kép) A feltárt patkóalaku torony belmérete 56 0x2 50 cm. Az erődfal és a torony öntött technikával készült, melyet nagyméretű kváderekkel burkoltak.(44.ábra) Sikerült tisztázni a két torony között húzódó úttest szélességét, mely 10 méter volt. A kapuzatot tartó középpillér a modern csatornázás alkalmával pusztulhatott el, de egyes pillérek a római utón hevertek. Az erődfal és a torony egyidőben épült, ezt bizonyítja az alapozási mélységek egyezése, a falazás technikája. Mivel mindkét periódusú ut belefut a kapu alapfalába, feltételezzük, hogy az utat a kapu és a torony építése alkalmával elszükitették. 138
