Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - P. Hartyányi Borbála: Késő római kori növényi maradványok a II-III. századi aquincumi legiostábor retenturájában 125-135

P.HARTYÁNYI BORBÁLA KÉSŐ ROMAI KORI NÖVÉNYI MARADVÁNYOK A II-III. SZÁZADI AQUINCUMI LEGIOSTÁBOR RE TEN TU RAJÁBAN Az utóbbi 10 évben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutatási feladatai közé tartozik a régészeti korokból származó mezőgazdasági, kertészeti növények, termésmaradványok, gyomnövények faji meghatározása. A kutatás célja a növényfajok meghatározásával és leirásával hozzájárulni a hazai növénytermesztés történetének közelebbi megismeréséhez. A munka eddigi eredményei a régészeti feltárások lelőhelyeinek és azok növényi maradványainak ismertetésével nagyobb összefoglaló dolgozat keretében jelent meg. Az összefoglalás második része az 1968-1973-h.an feldolgozott növényfajokkal foglalkozik, 2 de a fentieken kivül néhány ásatás növényi anyaga önálló formában került közlésre. Az alábbi tanulmány a Budapest, III. Vörösvári ut 20. sz. alatt feltárt későrómai kori növényi maradványokról számol be, a teljességre törekvés igénye nélkül, részletesebben elemezve a dominánsként megjelenő fekete bodza és szőlő előfordulását. A leletet 1974. végén Pető Mária régész adta át vizsgálatra a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak, amelyért ezúton is köszönetet mondok. A földdel erősen keveredett ásatás anyaga a szükséges tisztitási eljárások után 18, 5 g sulyu volt és a következő növényfajokat tartalmazta: 1. Sambucus nigra L. 2. Vitis sp. 3. Chenopodium sp. 4. Polygonum sp. 5. Mercurialis annua L. 6. Stachys annua L. 1. Sambucus nigra L. (Fekete bodza) (106-107. kép

) 18 g hosszúkás, kissé lapos, jellegzetes alakú magvak, enyhén domborodó háti részszel. A hasi oldalukon elhelyezkedő köldök a mag tövénél kerek, a lelet többségénél szétnyilt. A mag hátán a barázdák finoman ráncoltak. Nem szenesedtek el, szinük vörösessárga. Belsejük teljesen üres, csak a mag héja (testa) maradt meg. 50 db mag alapján méretük: H: Sz: V: * mm 2,9-4,0 1,3-2,2 0,7-1,4 átlagméret mm 3,42 1,74 1,12 A hazánk területén végzett régészeti feltárásoknál néhány helyen már találkoztunk előfordulásával. Helyenként csak szórványként jelentkezett, néhány esetben azonban tömegesen került elő. A növényről a legkorábbi régészeti adat a XIII. századból származik. A Budapest I. Hunyadi ut. 22. sz. ház pincéje alatt égett rétegben gyümölcs és nagyszámú szőlőmag között 1 db. 3 Mennyiségi jelölés nélkül egy XTÍI-XIV. századból származó barlanglakás kriptaüre125