Budapest Régiségei 24/1. (1976)

ÓBUDA, RÓMAI KORI TÁBOROK, CANABAE ÉS KÖZÉPKORI VÁROS = ÓBUDA, ROMAN CAMPS, CANABAE AND THE MEDIEVAL TOWN = OBUDA, LAGERÂ I KANABE RIMSKOJ EPOHI I SREDNEVEKOVYJ GOROD - Szirmai Krisztina: Előzetes beszámoló az óbudai legiostábor principiáján és közvetlen környékén végzett kutatásokról 91-111

X 29 Az alaprajzok alapján R. Fellmann a principiákat több tipusra osztja fel. Az óbudai legióstábor principiájának korai változatait az i.sz. 47-ből származó vindonissai és az I. század 30-as éveiben épült novaesiumi legióstábor principiái^O képviselik az alaprajz alapján. Ali. tipus közül kiemeljük a lauriacumi legióstábor principiájának

3 alaprajzát (37.ábra), melynél az udvarok hosszanti oldalán hiányoztak a helyiségek, mint nálunk. Kronológíailag is megegyezik az aquincumi legióstábor principiájával csak kisebb alaprajzi eltérések állnak fenn. R. Fellmann a harmadik, ugyancsak forumtipusu principiák között emliti a dura-«uroposzi auxiliáris tábor principiájának alaprajzát. 2 Ha az 1973-1975-ös kutatások eredményeit összegezzük - a Caracalla4cori dura-europosi principia alaprajza minimális eltéréssel azonos az óbudai principiával. Itt jegyezzük meg újra, hogy az óbudai principia severuskori épitményének négy nyilasa az alapfalak között jelentkezett. A nyilasokra itt a négyágú csatornarendszer kialakitása miatt volt szükség. A négynyílású alapfallal rendelkező épitmény felépítményéhez tartozó bejárat, illetve nyilas száma azonban sajnos, ismeretlen előttünk. A Severus-kori dura-europosi principia (38.ábra)kapuzatának alaprajzát a négynyilásu alapfallal rendelkező épitmény funkciójára szolgáltatott adatot, hogy Óbudán a Traianus-Hadrianus-kori principia Severus-kori kapuzatának maradványai kerültek napvilágra. Az óbudai legióstábor principiája átmeneti tipust képvisel alaprajz alapján a Fellmann HIII. tipus között (39. ábra). Szembetűnő viszont a méretbeli különbség, amelynek oka csak az lehetett, hogy az óbudai principia egy legióstábor principiája volt. Tisztában vagyunk azzal, hogy az 1973-as hatalmas és gyors földkitermelés következtében itt Óbudán bizonyítékaink nagy része megsemmisült. így kizárólag a minimális idő alatt megfigyelt, nagyon kevés helyen megmaradt régészeti jelenségekre és ezeknek összefüggéseire, továbbá az 1975. évi kutatások eredményeire támaszkodhatunk, melyeket próbáltuk összhangba hozni a régebbi és az ujabb táborkutatás adataival. A régészeti adatok alapján megszerkesztett alaprajzunk részben munkahipotézisként kezelhető. Az uj üzletközpont épületén kivül, a Ny-i, az É-i és a K-i oldalon még folytatni kivánjuk kutatásainkat, melyeknek tanulságai tovább tisztázhatják, módosithatják a jelenlegi ismereteink alapján a fentiekben felvázolt képet. 33 (Ábrák: 30-39, képek: 86-101) 14. Budapest régiségei 1 05