Budapest Régiségei 23. (1973)
ANYAGKÖZLÉSEK - Irásné Melis Katalin: A budavári Dísz tér 8. sz. telken feltárt kút leletei 195-210
IRÁSNÉ MELI S KATALIN A BUDAVÁRI DÍSZ TÉR 8. SZ. TELKEN FELTÁRT KÚT LELETEI 1966 nyarán az I. Dísz tér 8. sz. addig üres telken egy új épület alapozási munkálatai kezdődtek eL Az 1910 után épített bérház pincefalainak elbontása után középkori falrészletek és két betemetett kút nyílása kerültek elő. Azonnal megkezdték a kutak kitisztítását és rövidesen kiderült, hogy mindkettő változatos régészeti leleteket tartalmaz. Az építővállalat munkásai az I. sz. kút feltöltését teljesen kihordták, a II. sz. kút feltárását abbahagyták, majd újra betemették. Az I. sz. kútból előkerült valamennyi tárgy XIII— XV. sz.-i. A II. sz. kút felső rétegében késő közép- és török kori leletek voltak, de mivel tisztítását abbahagyták, nem tudhatjuk, hogy az alsóbb rétegek milyen leleteket tartalmazhattak? (A továbbiakban csak az I. sz. kút leleteit vizsgáljuk, így elhagyjuk a számozással való jelölést.) Az 1,4 méter átmérőjű, 12 méter mély kutat a felszínről mélyítették a telek Úri utca felőli részén (1. kép). A középkori épületrészletek alaposabb kutatását nem végezhettük el, de azt megállapíthattuk, hogy a kút a középkori ház egyik pincehelyiségéből nyílott 1 . Pereme a feltárás megkezdése előtt erősen megrongálódott, így kávára, vagy valamilyen vízkiemelő szerkezetre utaló jelenséget sem figyelhettünk meg. A Várhegy több tucat ismert kútja közül a Dísz tér 10. sz. telken, a Gerő Győző által 1954-ben feltárt kutat a ház pincéjéhez tartozó barlang aljából mélyítették le a márgába, téglából falazott szögletes kürtőt építettek hozzá és így használták a felső pincéből 2 . A Dísz téren a természetes sziklafelszín nagyon változatos, a 8. sz. teleknél majdnem a mai szintig felmagasodik 3 . A középkori házak építésekor a pincéket is a sziklából vájták ki. A Dísz tér 8. és 10. sz. telkeken a kutak méretbeli különbségei időrendi különbséget nem jelentenek. Mindkettő leletanyaga egyidejű betöltés, azonos időszakra jellemző régészeti tárgyakkal. Ez a betöltés legkésőbb a XV. sz. közepén vagy 2. felében történhetett, ezután a kutakat többé már nem használták. Az egész telket egyenletesen borító legújabbkori törmelék eltakarítása után a kút szájától egyforma, igen sűrű, régészeti leletekben gazdag fekete iszap következett, és csak alsó harmadában volt melléklet nélküli, lazább szerkezetű, üledékes anyag. A régészeti leletek meghatározása és tipológiája a kerámia és üvegleletek esetében viszonylag egyszerű volt, a fa- és bőranyagú leleteknél ezt a munkát a hosszabb időt igénybevevő restaurálás befejezése után végezhettük el 4 . A kút leleteinek időrendjét a változatos formájú, igen nagy meny- «'«,'• *,V, •''. , « . , j, •; _,, , , t , , . 1. kep. A feltárás helyszínrajza nyisegben felszínre került kerámia Lageplan der Erschließung 195
