Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Nagy Margit: A Fehérvári úti avar temető 59-87
véghez és az ugyancsak indás díszítésű kisszíjvégekhez 42 sima, bronzlemezes szíjszorítójú övcsat és bronzlemezből kivágott, poncolt díszítésű övforgó tartozott 43 . (21. kép, 1—6.) Az értékesebb övvereteket rabolhatták el a 24. sírból, ahol az összedobált csontok között csak néhány ólomveretet és egy öntött, indadíszes övforgót találtunk 44 . Feltűnő, hogy a temetőben igen ritka a fegyver 45 ; csupán a 39. sírban volt fatokos vastőr és a 43. sír fiatal fiúja mellé temettek 2 db. nyílhegyet. (21. kép, 8—9.) A temetőrész egyetlen edény melléklete a 29. férfisírból került elő. A benyomkodott, egyszerű pecsétléssel és a bekarcolt, körbefutó vonaldísszel ellátott edény a persei 46 és az érsekújvári 47 temetők késői edényanyagával mutat rokonságot. (26. kép, 3. a—b.) A sírcsoport női sírjainak jellemző leletei : nagy méretű karikákból álló vasláncok, apró bronzgömbökkel vagy gyönggyel díszített fülbevalók, hasábos és henger alakú, díszítetlen tűtartók, hasábos és dinnyemag alakú gyöngyök, nyitott végű karperecek, bronzcsengő, valamint kettős csonkakúp alakú és korongos orsógombok. A 35. sír öntött technikával készült bronz fülbevalópárja az eredetileg granulált díszítésű bizánci alapforma utánzata 48 . (20. kép, 16—17.) Hasonló öntött utánzatokat Keszthely vidékéről 49 , Alsópáhokról 50 , Dévényújfaluról 51 , Perséről 52 és Holiareból 53 ismerünk. A temető időrendje szempontjából fontos darab a 38. sír spirális csüngőjű fülbevalópárja. (20. kép, 11— 12.) A későavar kori fülbevaló típus szép számú előfordulásáról tudunk főként a Dunántúlról és a Dunától északra fekvő területekről 54 . Az érsekújvári temetőben a VIII. sz. végére és a IX. sz. elejére keltezhető síregyüttesekből kerültek elő 55 . A korai sírcsoport leletei szerint a Fehérvári úti temetőt a VII. sz. első felében kezdték meg, s használata a IX. sz. elejéig valószínűleg folyamatosan tarthatott. A temető a feltárt sírcsoportok és a régebben előkerült, szórványos leletek alapján 56 — alapul véve a sírok elhelyezkedését az eddig feltárt területen —, hozzávetőleges és óvatos becslés szerint kb. 450—500 sírós lehetett, melynek jelenleg alig 1/10-ét ismerjük. A tekintélyes sírszámú temető mindenesetre bizonyítja, hogy a budai oldal avarkori lakottsága végig folyamatos volt. 57 Az egészen töredékesen előkerült korai temetőrész miatt csupán feltevésekre vagyunk utalva arra vonatkozólag, hogy a lovas- és a fegyveres sírok eddigi hiányát véletlennek tekintsük-e. Hiányuk annál feltűnőbb, mivel a temető területe a koraavar megszállás egyik fontos útvonalába, a dunai limes útra esik 58 . A Fehérvári úti temető megkezdésének idejével kapcsolatban meg kell említeni, hogy a koraavar fegyveres lovassírok a szigetszentmiklós-hárosi temető hitelesen feltárt, korai részéből is hiányoztak, azonban a szigetszentmiklós-dunáradülői lószerszámos leletegyüttes előkerülési helyét sikerült a hárosi temető lelőhelyével azonosítani 59 . Ezek után elképzelhető lenne, hogy a Csepel-sziget északi csücskéhez közel eső Fehérvári úti temetőt is a VI. sz. második felétől használhatták az első avar foglalók. Ennek eldöntését azonban a feltáró munka rendkívül korlátozott volta egyelőre nem teszi lehetővé. JEGYZETEK 1 A temető 1960-ban előkerült sírjainak közléséért és a dokumentáció átengedéséért Schreiber Rózsának, mondok köszönetet. A leletmentés dokumentációja a BTM. Adattárában XI/2. sz-on, a leletanyag F. 62.01.01. — F. 62.08.02. és 71.02.01. — 71.02.70. LTSz-on található. 2 A textilmaradványok meghatározását V. Ember Máriának. (MNM. Textilgyűjtemény), a famaradványok vizsgálatát Stieber Józsefnek (ELTE. Alkalmazott Növénytani és Szövetfejlődéstani Tanszék) köszönhetem. — A közlemény fényképeit Molnár Ilona és Füredi Péter, a tárgyakról összeállított rajztáblákat Dékány Ágoston készítette. 3 A korai sírok mélységátlaga Ürbőpusztán 110 cm., a későieké 60 cm.: Bona L: Arch. Ért. 84. (1957) 166.; a szigetszentmiklós-hárosi temetőben 60 cm.: Cs. Sós Á.: Arch. Ért. 88. (1961) 44. 4 László, Gy.: Études archéologiques sur l'histoire de la société des avars. Arch. Hung. XXXIV., Bp. (1955) 35., fig. 16. 5 Cilinská, Z.: Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky. Arch. Slov. Fontes, VIT, Bratislava, (1966) 104—106., Abb. 2. 6 Cilinská, Z.: Slov. Arch., XL (1963) 87—110. 7 Mitscha —Märheim, H.: Die frühmittelalterlichen Gräberfunde von Mistelbach, Katzelsdorf, Münchendorf und Schwechat. Natur und Kultur, H. 8. (1941) 40. 8 Móra F.: Ethn. 43. (1932) 56. 9 ÉNy-DK-i tájolású temetők: L. Kovrig, L: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Arch. Hung. XL. Bp., (1963) 98. Cilinská, Z. : Nővé Zámky, 114. 10 DNy-ÉK-i tájolású sírok a szigetszentmiklós-hárosi temetőben: Cs. Sós Á.: Arch. Ért. 88. (1961) 44. Gikó, Ürbőpuszta, Dunaszekcső: L. Kovrig, L: Arch. Hung. XL. 93—94. 11 L. Kovrig, L: Arch. Hung. XL. 83—88. 12 László, Gy.: Arch. Hung. XXXIV. 96—97. 84
