Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Nagy Margit: A Fehérvári úti avar temető 59-87
NAGY MARGIT A FEHÉRVÁRI ÚTI AVAR TEMETŐ 1960 szeptemberében a Budapest, XI. ker. Fehérvári út 149—155. sz. telken, Szakmunkásképző Intézet építésekor, az alapárkok ásásánál emberi csontok kerültek elő. A leletbejelentésre Gábori Miklós szállt ki a helyszínre, és egy félig már tönkretett avar sír leleteit mentette meg. (I. sír.) 1960. szept. 5-től okt. 7-ig Schreiber Rózsa végzett itt leletmentő ásatást, melynek során még 11 avar sírt sikerült feltárnia (1—11. sír) 1 . A leletmentéskor kitűnt, hogy a környékbeli lakosság a korábbi építkezések során már régebben is talált sírokat, főként a Fehérvári út 149—155. sz. telekhez dél felé csatlakozó 157. sz. ház helyén. Ezek a csontok elkallódtak. Nem jelentették azt sem, hogy a Szakmunkásképző Intézet alapozási munkálatainál a meszesgödör ásásakor is (a telek északnyugati oldalán) találtak csontokat, melyeket szintén nem őriztek meg. Az 1960-ban végzett leletmentés alkalmával az Intézet középső épületének alapárkaiban, főleg a pincével ellátott északi oldalon kerültek elő a sírok. Teljes feltárásra az építkezés közben természetesen már nem kerülhetett sor, így a 11 sír véletlenszerűen, az árkoktól függően került elő. 1968 októberében ismét szükségessé vált, hogy a temető területén leletmentő ásatást végezzünk. Az ásatásra a kelenföldi lakótelep közművesítési munkálatai miatt került sor a Petzvál J. u. 110. sz. telken (Hrsz. : 3224), melynek délkeleti oldala szomszédos a Fehérvári út 149—155 sz.-mal. Mivel a Fővárosi ÉpítőBeruházó Vállalat a Petzvál J. u. 110 sz. telken át tervezte a távfűtő és a vízvezeték csatornát, várható volt, hogy a földmunkák az avar temető sírjait veszélyeztetik. A leletmentő ásatást a Petzvál utcai telek délkeleti oldalán kezdtük meg. Az 1968-as leletmentés során bebizonyosodott, hogy az 1960-ban megmentett sírok egy nagy kiterjedésű avar temető részét képezik, melynek északi, keleti és déli szélét a beépített, ill. parkosított területek miatt nem lehet feltárni, egyedül a temető Petzvál utcai, északnyugati és nyugati szélének meghatározására lehet remény. A leletmentés legszélső szelvényeit közvetlenül a Fehérvári út 149—155. sz. telek északnyugati oldala mellett jelöltük ki, pontosan 21 m-re az erre az oldalra eső, 1960-ban előkerült legszélső 5. sír nyugati sarkától. A Szakmunkásképző Intézet nyugati fekvésű udvarán a feltáró munka egyelőre nem látszik megoldhatónak, így az udvar 45 m X 22,5 m-es területe kettéválasztja az 1960-ban és az 1968-ban előkerült sírcsoportokat. Ugyanez a helyzet a temető keleti szélén is, mely az iskolaépület Fehérvári úti oldalán levő parkosított területre esik, s melynek feltárása hasonló nehézségekbe ütközik. A temető egésze szempontjából értékelhetetlennek kell tekintenünk az 1960-ban megmentett sírokat is, mivel a véletlenül előkerült sírok a térképen csupán a temető kiterjedését mutatják, de nem tekinthetők a temető összefüggő részletének. Az 1968-as leletmentés során 144 m 2-es területet tártunk fel, melyen 16 sír került elő (12—27. sír). Valószínűnek látszik, hogy a temető északnyugati szélének egy részét sikerült tisztáznunk. 1969-ben folytattuk a temető Petzvál utcai részének feltárását. Az időközben új nyomvonal szerint ásott távfűtő és vízvezeték csatorna ásásával a 28. — állítólag melléklet nélküli — sírt tönkretették, a csontokat kidobálták. A sír helyét a temetőtérképen csak bizonytalanul jelölhettük. 1969-ben a Petzvál utcai telken, az 1968-as ásatás folytatásában 112 m 2-t tártunk fel. A telek déli oldalához csatlakozó, 14 mX25 m-es területen levő KÖZÉRT épület miatt a feltárást nem folytathattuk, így a délkeleti oldal felé eső legszélső szelvénytől 14 m-re gépi erővel 300 m 2-es területet vizsgáltunk át. A 10 mX 30 m-es szelvény azonban meddőnek bizonyult, így valószínűnek kell tartanunk, hogy a temető délnyugati és déli szélének utolsó sírjai a KÖZÉRT épület telkén helyezkednek el. (1. kép.) 59