Budapest Régiségei 23. (1973)
TANULMÁNYOK - Nagy Tibor: Ulcisia castra 39-57
Ulcisia castra későbbi, Antoninus-kori hely őrségtörténete ma még fehér lapnak számít. A cohors I Ulpia Pannoniorum, amelyet a. II. sz. középső évtizedeire javasoltak Ulcisia castra megszálló csapatának, mint fentebb láttuk, jóval később, Caracalla idejében szállított téglákat a szentendrei kőtábor átépítéséhez. Legutóbb Fitz Jenő, a tábor helyőrségtörténetének áttekintésekor, a cohors IIII voluntariorum c. i?.-nevű alakulatra gondolt, mint amely a II. sz. második felében, 133—138 és 163 között, Szentendrén állomásozott. 68 Ennek a felsőpannoniai auxiliaris alakulatnak azonban eddig még egyetlen feliratos emléke, bélyeges téglája sem került elő a tábor területén, egyáltalában Alsó-Pannoniában. Megtalálták viszont e csapat bélyeges tégláit Felső Pannoniában, Arrabonától nyugatra, Quadrata (Barátföldpuszta) táborhelyén, ahol a csapat jelenlétével is jogosan számolnak 133—38 és 154 között. 69 A cohors később is Pannónia superior seregéhez tartozott. 70 Ulcisia castra II. századi helyőrségeként aligha vehető tehát számításba. A későrómai leányfalusi burgus spolia-anyagából Soproni Sándor publikál majd egy, a szentendrei tábor hely őrségtörténete szempontjából is igen fontos palimpsestus-feliratot, amely a III sz. elejéről (a. 202) egy eddig ismeretlen cohors (milliaria) Antoniniana-ne\ű csapatot említ. 71 A Marcus-féle háborúk utáni évtizedekben úgy látszik, ezzel a csapattal kell számolnunk, mint Ulcisia castra helyőrségével. Az alábbiakban közreadott kutatásaink szerint ezt a csapatot közvetlenül válthatta a szír cohors. 2. A COHORS I (MILLIARIA) NOVA SEVERIANA SURORUM SAGITTARIORUM Mint dolgozatunk bevezető részében említettük, a szír csapat nevében olvasható Severiana-császárjelzőből már Kuzsinszky Bálint azt a következtetést vonta le, hogy e szír cohorsot Severus Alexander uralkodása idején szervezték meg és következésképpen csak a 220-as években kerülhetett Ulcisia castrába. 72 A fentebbiekkel azonos következtetésre jutott Wagner W. is a csapat nova és Severiana-joizőinek együttes vizsgálatából. 73 Az utóbb említett kutató állásfoglalása a későbbi irodalom számára is irányadó maradt egészen napjainkig. Fontossága miatt a hivatkozott irodalomból külön is szükséges kiemelnünk Nagy Lajos dolgozatát, amely a szír cohors emlékanyagát és történetét foglalta össze. 74 E dolgozat szerzőjének nagy érdeme, hogy elsőnek gyűjtötte össze és közölte a szír cohors téglabélyegeinek a 30-as évek végéig ismert változatait. A téglabélyegek egyik csoportjában előforduló ANT-rövidítést is az említett dolgozat szerzője oldotta fel elsőnek az Ant{iochiensium) városnévi származékszóra, amit azután egy korábbi közlése nyomán 75 Wagner W. is magáévá tett, majd kettőjük után a későbbi irodalom. A csapat történetének felvázolásakor Nagy L. a hagyományos utat követte. Elfogadta Kuzsinszky B. és Wagner W. megállapításait, hogy a cohorsot Severus Alexander idejében szervezték meg és a 20-as években került Ulcisia castrába. Nagy L. véleménye szerint a cohors rövid ideig állomásozott Szentendrén; lehetségesnek tartotta, hogy Severus Alexander a szír cohorsot mint testőrezredet már 232-ben magával vitte Keletre, ahonnan azután a cohors már nem is tért vissza Pannoniába. Bár ez utóbbi feltevést a cohors kötelékébe tartozó C. lui. Victor 241-re keltezett szentendrei oltárköve azóta megcáfolta 76 , továbbra is változatlanul azzal számolt a kutatás, hogy a szír cohors csak a 20-as években, mint legutóbb évnyi pontossággal igyekeztek meghatározni, 77 228-ban vagy 229-ben foglalta el őrhelyét Ulcisia castrában. A fentebbiekben röviden felvázolt csapattörténet helytállósága esetén a cohors nagyarányú építkező tevékenységét Ulcisia castrában és a szomszédos limes-szakszon a III. sz. harmincas éveiben, Severus Alexander, Maximinus Thrax és részben III. Gordianus uralkodása idején fejtette volna ki. Ennek megfelelően a cohors építkezéseinek beszédes emlékanyaga, a bélyeges téglák, ugyancsak ezekre az évekre volnának keltezhetők. A csapat ismert bélyeges téglái azonban ezt a keltezést csak igen kis mértékben támasztják alá. A már többször hivatkozott 241. évi oltárkő feliratából tudtuk meg, hogy a cohors III. Gordianus idejében felvette nevébe a Gordiana császárjelzőt. A cohors jelenleg nyilván tartott több, mint 200 db bélyeges téglája között viszont egyiken sem találkozunk a Gordiana-jelzős csapatnévvel, amiből jogosan vonható le az a következtetés, hogy a cohors III. Gordianus idejében sem Ulcisia castra, sem pedig a többi szomszédos tábor területén nem fejtett ki említést érdemlő építkező tevékenységet. A szír csapat Maximiniana-jolzős névalakja sem fordult még eddig elő kőfeliraton vagy téglabélyegen. Az utóbbiak hiánya megint csak arra mutat, hogy a 235—238 közötti évekre sem keltezhetők a cohors építkezései. Fentebb már rámutattunk arra, hogy a szír cohors részt vett a Severus Alexandertől megkezdett, majd Maximinus Thrax-tól lezárt 43
