Budapest Régiségei 23. (1973)

TANULMÁNYOK - Kőszegi Frigyes: Adatok Zugló őskori településtörténetéhez : későbronzkori település a Budapest XIV. ker. Vízakna utcában 9-37

a későbronzkor idejére sem maradt lakatlan síkság. 73 A fent idézett leleteknek egyelőre elég szórványos jellege, mindenekelőtt a Vízakna utcai telepmaradvány arra engednek következtetni, hogy a település nem lehetett állandó jellegű, különösen nem a Rákos vidékén. 74 Korábban már megkockáztattuk a feltevést, amely szerint a Vízakna utcai telepet időszakonként a Gödöllői dombvidék lakói keresték fel, miután itt szabad legelőket találtak állataik számára. Leleteinknek az Aszód és Bag környékiekkel kimutatható azonossága feltevésünket erősíti. Az ottani települések lényegesen nagyobr> kiterjedésüek voltak mint a zuglói. A bagi vasútállomás mentén húzódó dombon 200X150 m-es település részletét tárták fel, s az Aszód-domonyvölgyi még ennél is nagyobbnak tűnt. Az itteniek állandó jellegét igazolja a bagi m-es kultúrréteg, szemben a 20 cm-es Vízakna utcai szinttel. 75 A fentiek alapján igazolva látjuk korábbi elképzelésünket, amely szerint Budapest területén nem volt egyeduralkodó a középső Duna-vidéki halomsíros kultúra, hanem ez mellett — elsősorban a pesti ol­dalon — a kultúra szlovákiai csoportjával, a Kárpát-medencei halomsíros kultúra népével is számolnunk kell. 76 A Vízakna utcai település leletei határozottan ez utóbbi kultúra körébe sorolhatók, s valószínűleg a Gödöllői dombvidéken központosuló törzs egyik csoportjához tartoznak. Korban a hazai későbronzkor legkorábbi szakaszát, a Reinecke szerinti BC1 periódussal párhuzamosítható időszakot képviselik. JEGYZETEK 1 La Tène kori temetkezések maradványairól tudunk a kör­. nyékről, amelyek 1894-ben kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe: Tompa F. : Budapest története I. Budapest 1942. 131—. 2 Pécsi M.: Budapest földrajza I. Budapest 1958. 248—; Uő.: Budapest természeti földrajza. Budapest 1959. 162—. 3 Budapest ősvízrajzi térképét a pleisztocén végétől a XIX. századi szabályozásokig Id.: Pécsi M.: Budapest föld­rajza I. 24. ábra. 4 Tompa F.: Budapest története I. 32; Uő.: Bud. Rég. XIV. 1945. 10—. 5 Tompa F.: Bud. Rég. XIV. 10—. 6 Tompa F.: Budapest története. I. 57, 66; Uő.: Bud. Rég. XIV. 15—. 7 Tompa F. : Budapest története 1.104; Uő. : Bud. Rég. XIV. 16—. 8 A leleteket Tompa a váli kultúra anyagával együtt említi. Közöletlenek a BTM gyűjteményében. 9 Tompa F.: Budapest története I. 104; Uő.: Bud. Rég. XIV. 19—. 10 Hampel /.: Arch. Ért. 23. 1903. 427—; Bona I.: Acta Arch. Hung. 9.1958.214; Hampel J.: A bronzkor emlékei Magyarhonban III. Budapest 1896. CCXXIIÏ. t. 4a—b; Höhte, F.: Hortfunde Südosteuropas. Marburg-Lahn 1951. 42. t. 22—23; Mozsolics A.: Bronzefunde des Kar­patenbeckens. Budapest 1967. 64—, 31. t. 1, 2, 36. t. 1, 57. t. 4—9, 58. t. 1—4, 60. t. 2. A további irodalmat Id. a katalógusban, a lelőhelyek felsorolásánál. 11 Hampel J.: Bronzkor emlékei Magyarhonban II. Buda­pest 1892. 134; Mozsolics A.: Bronzefunde. 64, 27. t. 13, 40. t. 1. 12 Marosi A.: Arch. Ért. 44. 1930. 64, 62. kép; Valkó A.: FA 3—4. 1941. 100, 3 kép 1; Tompa F.: 24/25 BRGK 1936. 33. t. 21 ; Mozsolics A.: Bronzefunde. 64. 13 Vinski, Z.: Vjesnik, Zagreb 1. 1958. 31, 5. t. 2. 14 Nitriansky Hradok: Tocik, A.: Opevnená osada z doby bronzovej vo Veselom. Bratislava 1964. 34. kép 5, 7; Mozsolics A.: Bronzefunde 64. 15 Tihelka, E.: P. Arch. 51. 1960. 99, 37. kép. 16 Trnacková, Z.. AR 6. 1954. 839, 333. kép; Hajek, L.: P. Arch. 45. 1954. 152, 18. kép; Uő.; P. Pravek 43. 1947. 98, 3. kép; Eisner, J.: P. Arch. 33. 1922. 225, 99. kép 14, 16. 17 Torbrügge, W.: Die Bronzezeit in der Oberfalz. Kaimünz 1959. 1. t. 18, 7. t. 15, 32. t. 19, 58. t. 14, 59. t. 7, 9; Böhm, W.: Die ältere Bronzezeit in der Mark Brande­burg. Berlin —Leipzig 1936. 23. t. 13; Kimmig, W.: Jb. d. RGZM 2. 1955. 61, 2. kép 1. 18 Schrattbauer, K.: Arch. Au. 25. 1959. 3. kép a—c. 19 Erre utal a magyarádi és a vatyai kultúra köréből szár­mazó baltasorozat, valamint a dél-németországi lelet­együttesekből idézett darabok egy része. 20 Mozsolics A.: Bronzefunde. 64—. 21 Elsősorban a lovasi kincslelet edénye alapján vetődött fel annak lehetősége, hogy e lelet valamivel már fiatalabb a kosziderieknél. E feltevést erősíti a kincs néhány bron­za (a hegyes tüskés korongdíszek és a pinzetta) : Vinski, Z. : inai. 1.1. 22 Kimmig, W-.: im. 61, 2. kép 1 ; Mozsolics A.: Bronzefunde. 65. . 23 Hampel J.: Altherthümer der Bronzezeit in Ungarn. Budapest 1887. XCIV. t. 5a —b; Mozsolics A.: Bronze­funde. 64. 24 Brunn, Penkhof, Riedhöfl: Torbrügge, W.: im. 32. t. 19, 7. t. 15, 59. t. 7, 9. 25 Mozsolics A.: Bronzefunde. 65. 26 Wace, A. B. J.: ABSA 58. 1953. 15, 9. t. b. 27 Childe, V. G. : An Italian Axe-Mould from Mycenae. Ci­vilta del Ferro. Bologna 1959. 575—. 28 Mozsolics A.: Bronzefunde. 109— ; . 29 A iovasberényi és az ácsai darabok közöletlenek a Ma­gyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. 30 Zoltai L.: NKÉ 1. 1907. 32, 7. kép, 35, 24. kép; Kovács T.: Arch. Ért. 93. 1966. 12. kép 20, 22, 13. kép 18, 18. kép 7; Mozsolics A.: Bronzefunde, 109. 31 Tocik, A.: Die Gräberfelder der Karpatenländischen Hügelgräberkultur. FAP Prága 1964. 20. t. 12, 25. t. 12. 32 Kovács T.: FA 17. 1965. 72—, 15. kép 4, 18. kép 10. 33 Holst e, F. : Die Bronzezeit in Süd- und Westdeutschland. 3 33

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom