Budapest Régiségei 23. (1973)
JELENTÉSEK - A Budapesti Történeti Múzeum leletmentései és ásatásai az 1966-1970. években 257-288
bolygatás miatt sajnos középkori réteget nem tudtunk meghatározni. A római kori út alatt egy III. századi oszlopos épület egyik in situ oszloplábazatát találtuk meg. Az útréteg alatt a II. szelvényben korábbi római kori építmény kiszedett falait és fehér, illetve vörös színű terrazzópadlójának maradványát határoztuk meg. Ez alatt az épület alatt egy korábbi római kori települési réteg húzódik. Bertalan Vilmosné 32. III. Kerék, Kórház, Raktár, László utcák és a Szentendrei út által határolt területen építendő szalagházak helyén 1968 tavaszán volt alkalmunk kutatóárkok húzására. Előkerültek kőkupacok, kőfalcsonkok, római kori ároknyomok mint a légiói erőd Ny-i kapuja, valamint Ny-i és É-i védőfalának, illetve elő- és visszaugró tornyai faldarabjainak a. nyomai; összefüggésük tisztázása még további feltárások feladata. A Ny-i kapuból kivezető műút egy darabon jó fenntartásban mutatkozott. Sok kőgolyó előkerülése is a védelmi rendszerre utal. Az erőd belsejében több úttest nyomai jelentkeztek. Az egyik árok-kontúrvég betöltéséből keltező (Flavius-kori) kerámia került elő. Szilágyi János 33. III. Kiscelli utca 8. 1968 augusztusában a Kiscelli u. 8. sz. ház telkén, a ház lebontása után végzett ásatás során a Táborvárosi Múzeum romkertjében bemutatott római kori épülethez tartozó további helyiségek kerültek elő : a nagy kőlapokkal kövezett udvar keleti fele és egy hypocaustummal ellátott helyiség, ahol a fűtést többször is megújították. Az épületmaradványok az i. sz. II— III. századból származnak. Az udvarrész északi oldalán vastag, ÉNy—DK-i irányú vízvezetékfal került elő, az épület egyik •— már lebontott — helyisége fölött. Az udvarrészben és a fűtőtérben három, melléklet nélküli sírt tártunk fel. Németh Margit 34. III. Kórház utca. 1969 februárjában a III. Kórház utcától északra, a Szentendrei úttól nyugatra fekvő építési területen egy É—D-i irányú szennyvízvezető árok déli végében 3,5 m mélységben kövezett útréteg maradványa mutatkozott 8,5 m hosszúságban. Az út iránya nagyjából É—D-i volt. Ugyanebben az árokban, a kövezéstől északra két párhuzamos, egymástól 55 cm távolságra levő 50—50 cm vastag falszakasz jelentkezett, az úttal azonos mélységben. Leletanyag nem került elő. Németh Margit 35. ül. Korvin Ottó utca és Szőllő utca közötti terűlet. A Selmeci és Kiscelli utca közötti területen (Szőlő utca és Korvin Ottó utcával határolva) a közművesítésekkel kapcsolatban húzott K—Ny-i árokban a mai szint alatt 60—70 cm mélységben egy 10 m körüli széles átvágott útréteget figyelhettünk meg. Az útréteg vastagsága, réteges felépítése és a metszetekből kiszedett kerámia alapján az É—D-i irányú utat római korinak véljük. Az út felett újkori feltöltési réteg húzódik. Bertalan Vilmosné 36. ül. Meggyfa utca 19. számú házzal szemben, a Hercules-villa romkertjének északi szélénél, a kerítés alábetonozása, illetve az új csatornaárok kiásásakor 1966 október-novemberében egy falsarok, valamint egy köves, sóderos járószint került felszínre, továbbá kőfal és terrazzópadló maradványok. Wellner István 37. III. Meggyfa utca. A Hercules-villa romkertjének északi szélénél, a lebontott felvonulási épület keleti végénél 1967-ben kettős apsziszos záródású, terrazzópadlós helyiség került napvilágra. A terrazzó az oldalfalakon is folytatódik, ezért a helyiség feltételezhetően fürdőmedence volt, valószínűleg a villaépület frigidariuma. A közvetlen szomszédságában levő, ökölvívókat ábrázoló mozaikpadlós szoba ezek szerint a fürdőrészleg vetközőhelyisége volt. Wellner István 38. ül. Meggyfa utca és Szentendrei út sarkán, a délkeleti járdasaroknál, 1968-ban gázcsőfektetésnél két, tegulákból összerakott sírt találtak, kb. 2 m-rel a mai járdaszint alatt. Kiérkezésemkor mindkettő már szét volt dúlva; bemondás szerint a fej kb. északnak, a lábak délnek helyezkedtek el. Wellner István 264
