Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Zolnay László: Kutatások a Tárnok utca 9-13. számú telkeken 245-254

hitelesítésére csakis annak a jelenlegi iskolaudvar felé terjedő részén kerülhet sor. Végezetül pár szót a kutatások néhány leletéről. A 9—11. sz. épületek falazóanyagából, a XVII— XVIII. sz-ban emelt házak falaiból az alábbi jelentősebb kőemlékek kerültek elő: két — 1671-ből, illetve 1678-ból származó — szerb sírkő, vésett s veresre festett cirillbetűs szöveggel (7—8. kép). Ugyaninnen került egy több darabra tört főpapi sírfedőlap töredéke (9. kép). A vörösmárvány sírlapnak szélei, felirata, az alak feje, lábai hiányzanak. Gazdag firenzei, virágmintás miseruhája a XV—

XVI. századforduló esztergomi sírköveiével rokon. A főpap kezét egy, mellére helyezett, talpas kereszttel díszített misekönyvön tartja. E nemben a budai anyag unikuma. A 11. sz. telek régi kútjából — annak mélyebb betöltési rétegéből — a bontómunkások emeltek ki egy XIII. sz-i oszloplábazatot, számos bronztűt, ruhakapcsot. Ugyanebből a kútból került napfényre egy — majdnem egészében rekonstruálható — XVI. sz-iizmíri fajanszkancsó ; gyűjteményünk török kori anyagának egyik kiemelkedő darabja (10. kép). A török kori kerámialeletek társasagában került felszínre két homokkő fejecske is (11—12. kép). Féldomborművek. Hátulsó félületek bekarcolásai s az azokra tapadt gipsz azt mutatja, hogy egy nagyobb középkori relief-kompozíciónak töredékei. Meglehet — mivel egy fehér arcszínű, koronás fő az egyik, a másik szerecsenfej —, hogy mint Feuerné Tóth Rózsa véli, egy Háromkirályok kompozíció részei. A fehér királyfej — amelyet társával együtt művészettörténeti vizsgálat alá kívánunk vonni — talán XIV. század végi, erősen francia ihletésű remekmű. Budai anyagunkban társtalan. Az eddig elmondott feltárások folytatásaképpen a Tárnok u. 11. sz. ingatlan területén 1967 nyarán folytattam további ásatásokat. Még 1966-ban statikai céllal talajvizsgálatokat végeztek a 9—13. sz. telkek területén. Ekkor számos kutatógödröt ástak és a 11. sz. objektumnak egykori udvarán — tehát a teleknek keleti részén — 0,7 m-rel a jelenlegi talajszint alatt egy — utóbb középkori eredetűnek bizonyult — felső részén vakolt pinceboltozatot vágtak át (13. kép). A pince födémé, boltozata téglából készült. (Jelölése: Li). Már megtalálásakor behatoltunk a csekély mértékben betöltött pincébe, amelynek azonban ekkor csupán cca 5x9 m-nyibelvilágát sikerült felmérnünk. Megállapíthattuk: a pincét — amelynek falazástechnikája, téglamérete egyaránt a XV. századra utal — alighanem a törökvilág óta nem használják. Boltozata oly szilárd volt, hogy felette az Esterházy-idők9. kép. Főpapi sírkő. XVI. sz. első évei. (Az újkori épület falazó anyagából) Grabsteineines geistlichen Würdenträgers. Erste Jahre des 16. Jahrhunderts. (Aus dem Baumaterial des neuzeitlichen Gebäudes) 10. kép. Izmiri kancsó. XVI. sz. (Az egyik betömött kút törmelékéből) Krug aus Ismir. (Aus dem Schuttmaterial des einen zugeschütteten Brunnens) 251