Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Altmann Júlia: Előzetes jelentés a nyéki faluásatásról 219-228

ALTMANN JULIA ELŐZETES JELENTÉS A NYÉKI FALUÁSATÁSRÓL Fővárosunk történetének kutatása során egyre nagyobb jelentőséget nyer a területén, ill. közvetlen környezetében egykor fennállott középkori falvak felkutatása és feltárása. E program részeként 1970 évben tájékozódó jellegű ásatást végeztünk a II., Szajkó utca 14—16 sz. telken. Az ásatás helyének kiválasztását indokolták a korábban itt végzett kutatások eredményei.

1 Garády Sándor 1931—32-ben tárta fel az általa Nyék falu templomaként meghatározott templommaradványt,

2 1963-ban Nagy Emese végzett hitelesítő ásatást.

3 Munkáik során településnyomokat, hullámvonalas, hullámvonalköteges díszítésű X. sz-i kerámia töredékeket találtak. Az 1970. évi tájékozódó jellegű ásatás során a templom északi oldalán, a Garády Sándor által feltárt területtől kb. 3,00 m-re 14,40 X 8,70 m-es szelvényt nyitottunk (1. kép), melyben feltárásra került egy X. sz-i lakóház, két, valószínűleg XIII. sz-i lakóháztűzhely, két, pincének nevezett objektum, egy mészégető kemence részlete, egy tűzhelymaradvány és három sekély beásásnyom (2—3. kép). Az 1. sz. ház mérete 3,10x2,70 m, tengelye K—Ny irányú (4. kép). Falának három sarka átlag 20 cmrel túlnyúlt az oldalfalak síkján. A K-i és Ny-i — a két rövidebb — oldalfal közepén, a ház belsejében volt cölöplyuk, de csak a K-i oldalon volt a 15 cm átmérőjű cölöp kibontható. Ez a szokásos nyeregtetős fedési módra mutat. A D-i oldalon a házfal kissé túlnyúlt az oldalfalak síkján és az itt talált karólyuk mellett a járószint 90 cm hosszúságban letaposottabbnak tűnt, itt véljük megtalálni a ház bejáratát. A földbe mélyített lakóház fala csak 15 cm magasságban maradt meg, a belső járószintje a mai földfelszíntől 0,95 m mélységben húzódik. Sem letapasztás, sem karólyukak nyomait nem észleltük. A járószinten, a bejárattal szemben tártuk fel a kőből épült kemencét (5. kép). Nagysága 0,80X0,70 m, két oldala egyben a ház ÉK-i sarkát alkotja. Építéséhez több malomkőtöredéket használtak fel, száját is ezek alkották (6. kép). A beomlott kövek kibontása után nagyjából négyzet alakú tüzelőteret találtunk, melynek feneke 4—5 cm vastagságban téglakeménységűre átégett. Bár került elő a kemencéből hullámvonalköteges kerámia töredék (7. kép), cserépbetapasztás nyomát nem észleltük/Nagyjából a ház közepén volt az 1,00x0,48 m nagyságú, legömbölyített szélű ún. munkagödör. A ház belső járószintjéről előkerült leletanyag hullámvonalas, hullámvonalköteges és vonalköteges díszítésű kerámia töredékek (7—9. kép), amelyek korát a X. sz-ra tehetjük. Ezt támasztja alá a ház alaprajza is, mely megegyezik a már korábban fel- . ' . , r ,,,.,,,,,, A

, • , . ' 1- kép. Az 1970. evi asatas helyszínrajza tart kora Arpad-kon lakóhazak típusaival.

4 Lageplan der Ausgrabung im Jahre 1970 219