Budapest Régiségei 23. (1973)

ANYAGKÖZLÉSEK - Irásné Melis Katalin: A budavári Dísz tér 8. sz. telken feltárt kút leletei 195-210

alátét volt. A harmadik rekonstruálható bőrtok két darabból készült. (Az egyiket találtuk meg.) A 17 cm hosszú bőrdarab háromszög alakú, felső része ferdén kiképzett, szegélye befelé hajlított. A tok két egy­forma darabját a színén összevarrták, majd bronzszegekkel kiverték (27. kép 2). JEGYZETEK 1 A Dísz tér 8. telek középkori történetére vonatkozóan okleveles adat híján Haüy 1687. évi térképe az első forrás. Kutunk e térkép 108. és 109. számú telkeinek választó­vonalára esik. 2 Holl I: Mittelalterliche Funde aus einem Brunnen von Buda. Bp. 1966. 8—9.1—2. kép. 3 Az 1968. évi távfűtési árokban végzett leletmentésünk dokumentációjában a Dísz teret É—D-i irányban átszelő metszetrajz is tanúsítja. BTM Adattár. 4 Virág Lajosné: Bőr- és faleletek konzerválása és restaurá­lása. U.e. kötetben. 5 Holl L: Külföldi kerámia Magyarországon. Bp. Rég. XVI. (1955) 147—190. Holl I. : Középkori cserépedények a budai várpalotából. Bp. Rég. XX. (1963) 335—383. 6 Holl I. a budai királyi palota XIII. sz.-i fazekait méret­arány szerint osztályozta, az öblös, zömök formák a szá­zad első felére, a fazék öblének szélességével megegyező átmérőjű peremű fazekakat a század második felére kel­tezte. Holl Li. m. 1963 336. 7 Ez a kancsófajta fehér kerámiából is készült. A budai királyi palotában (Holl I. i. m. 1963 68. kép) és Dísz tér 10. kútjában kerültek elő. (Holl I. i. m. 1966. 30. tábla) 8 A budai királyi palota 40. gödrének leletei között fehér kerámiából készült kancsó töredékei is voltak. Gerevich László: A budai Vár feltárása. Bp. 1966. 151/b. kép 5. A kancsó nyaka a XIV. sz. folyamán hornyolásból adódó hullámos felületet nyert, olykor festették is. Holl I. i. m. 1966. 7. és 35. képek. 9 Holll. i. m. 1955. 57. kép. 10 A budai királyi palotából és Pesterzsébetről származó edényeken: Holll. i. m. 1955.178. 11 Holll. lm. 1955.180. 12 XIII. sz.-i edények, peremükön a 62. jeggyel a budai királyi palotából, a budai Várnegyedből, a Dísz tér 10. kútból, Csőtről, Visegrádról is előkerültek. Holl I. I m. 1955. 178. és 57. kép. 13 Ez a forma a XIV. sz-ra is jellemző, a budai királyi palota borospincéjébe vezető lejáratban Mária királynő dénárjá­val keltezett rétegben bélyeg nélküli példányt találtak. Gerevich L. i. m. 74. 90. kép 12. 14 Az edény rekonstrukcióját egy teljesen ép bécsi kanna (Molthein: Beiträge zur ältesten Geschichte des Hafner­gewerbes in Wien u. Niederösterreich. Kunst u. Kunst­handwerk. 1910. 393.) és a budai királyi palotából elő­került állatfejes kiöntőtöredékek alapján végeztük el. Holll. I m. 1963. 17—20. képek. 15 Holll. I m. 1955. 49. és 51. képek. 16 H. Gyürky Katalin: Középkori építőáldozat Buda egykori külvárosában. AÉ 94. (1967/1) 81. 3. kép. 17 A budai királyi palota leletei és a Dísz tér 10. kút leletei között ebbe a típusba sorolható töredékek is előfordultak. Holll. I m. 1955.174. — Holll. I m. 1966.14. kép. 18 Legközelebbi analógiája Budán a Táncsics Mihály u. 9. XIII— XIV. sz-i leletei között került elő, azzal nyers­208 anyagban, megmunkálásban nagyvonalakban megegye­zik. Zolnay László: Ásatások a budai I. Táncsics Mihály u. 9. területén. AÉ. 95. (1968/1) 53. 18. kép. 19 Höllrigl József: Árpád-kori kerámikánk. AÉ. XLIV. 1930. 154. 44—45. képek. Az összefoglaló tanulmány a fenék­bélyegek tipologizálását is megkísérelte. A típusok fel­sorolása közben, mint ritkán előforduló bélyeget mutatja be a Kecskemét határában levő, ballószögi templom rom­jaiból származó, vöröses cserépanyagú, XII. sz-i edény alján levő négy kis, téglalapból álló rácsosszerkezetű bélyeget. Az esztergomi múzeum gyűjteményében is van egy edény, amelynek alján hasonló, négy kis téglalapból álló rácsosszerkezetű bélyeg van. (Balogh Albin: Az esz­tergomi múzeum bélyeges agyagedényeiről. AÉ. L. 1927. 214.109. kép.) A Dísz téri rácsos szerkezetű bélyeg előz­ményei lehetnének a felsorolt példák, de a nyersanyag szerint inkább néhány szlovákiai edény fenékbélyege tekinthető annak. A különböző helyekről származó, redu­kált égetésű edények közül a krasovicei kolostor feltárá­sából származó XI— XII. sz-i edényeket emeljük ki, amelyeknek négy- és kilenclyukú rácsos szerkezetű bélye­geik vannak. (Antonin Hejna: Krasovice-Prispevek k vyzkumu stredoveke vesnice v Cechách. Památky Arche­ologicke. LV. 1964. 207. 26. kép.) Sezimovo Usti és Közi ásatási anyagában is előfordul ez a típus, itt azonban 4x4-es rácsszerkezetek vannak. (V. Nekuda—K. Reicher­tová: Stredovéka keramika v Cechách a na Morave. Brno. 1968. Sezimovo Usti: 26. kép 3, és 28. kép 3. Közi Hradek:26.képl5.) 20 Fehér kerámiából készült edény alján ismerjük a bélyeg párját Bp. V. Vármegyeház u. 7. leletei között. Parádi Nándor: Technikai vizsgálatok népvándorláskori és Árpád-kori edényeken. Régészeti Füzetek 12.1959. 33. 7. kép. Ez a fenékbélyeg előfordult a budai királyi palota leletei között is, BTM lt. sz.: 52.619. 21 Az ausztriai importkerámia időrendi kérdései vizsgála­tának újabb eredményeire Holl Imre hívta fel a figyelme­met. Szíves szóbeli közlésében, amelyet ez úton is megkö­szönök, e nagyméretű, vastag falú, grafitos edények elter­jedésének idejét formájuk és peremkiképzésük, valamint műhelyjegyeik alapján a XV. sz-ra határozta meg. (Holl I. I m. 1955. 169. 44. kép. Holl I. I m. 1963. 364—365.) Ausztriában több lelőhelyen kerültek elő ilyen formájú, műhelyjegy nélküli edényekben olyan pénzleletek, ame­lyek a XIV. sz. végétől a XVI. sz. elejéig vert érmékből állanak. (H. Steininger: Die münzdatierte Keramik des Mittelalters und der frühen Neuzeit in Österreich. 1964. III. tábla: 50. Sparbach 1390 körül; 55. Pottenbrunn 1407—8; IV. tábla: 66. Bergern 1426; X. tábla: 135. Langmannersdorf 1520; XI. tábla: 149. Gulling 1538.) A Dísz tér 8. kútból származó fazekak XV. sz.-i, főképpen század végi besorolásának ellentmond bizonyos mérték­ben a leletstatisztika. A kútban levő gazdag leletanyagban egyetlen mázas kerámia töredék sem volt, amelyek a XV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom